Honnan ismerheti a kilátást
Flóra[ szerkesztés ] Kosbor A Visegrádi-hegység a Bakonyicum flóravidékezen belül a Visegradense flórajárás része, mely utóbbi magáról a hegységről kapta a nevét. A Visegrádi hegységben különféle növényfaj lelhető fel, melyek közül kb.
A Visegrádi-hegység vulkáni andezites, illetve a Pilis üledékesmészkő-eredetű talaján ugyanis olyan növénytársulások állományai vannak jelen, melyek mindkét talajtípushoz jól alkalmazkodnak. Az andezit kalciumtartalma a kőzet mállásakor felszabadul, mely lehetőséget nyújt a mészkedvelő növények megtelepedésének.
Visegrádi-hegység
Az átlagos honnan ismerheti a kilátást középhőmérséklet 9,3 fok, az éves csapadékösszeg mm körüli. Ezek ökológiai szempontból igen értékes élőhelyek. A patakok, tavacskák, kis lápok élettereiben például a Kerek-tó környékén, ill. A mocsári és vízparti növények közül jelen van a mocsári nőszőfű Epipactis palustrisa mocsári aszat Cirsium palustrea vidrafű, a hússzínű ujjaskosbor Dactylorhiza incarnataa mocsári kakastaréj Pedicularis palustrisa mocsári csorbóka Sonchus palustrisa nádi boglárka Ranunculus linguatöbbfajta árvalányhajilletve a tőzegpáfrány is.
A szentendrei rózsa termése A zonális erdőtársulások jellemző mintázata nem sokban tér el a Pilisétől.
Tibeti Jógik (Yogis of Tibet, 2002)
Leggyakoribb élőhelytípusai a molyhostölgyes bokorerdőka gyertyános—kocsánytalantölgyesek és a bükkösök. Délies kitettségben és alacsonyabban fekvő tetőkön cseres—tölgyes állomány található, ezek fontos szubmediterrán faja a dudamag Danaa cornubiensis. A hegység magasabban fekvő területein, fennsíkjain zonális gyertyános-tölgyes társulások a mi a látás plusz 5, de az északi oldalon és egyes völgyekben extrazonális megjelenésük is előfordul.
Ennek jellemző növénye a pofók árvacsalán Lamium orvalaaz erdei varjúköröm Phyteuma spicatumés az erdei varfű Knautia maxima. Kisebb területeken láthatóak a bükkösökmelybe kocsánytalan tölgy példányai elegyednek. A kitettebb, sziklás gerinceken és törmeléklejtőkön hársas sziklaerdők alakultak ki, a szakadékos völgyek jellemző élőhelye a szurdokerdő.
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsíros-hegy témájú médiaállományokat. A Zsíros-hegy egy hegy a Budai-hegységben. Legmagasabb pontja közigazgatásilag Solymár területén található, közel a nagykovácsi - pilisszentiváni hármas határhoz. Gépjárművel is könnyen megközelíthető, de csak Nagykovácsi felől.
Ezen területek jellemző növényfajai a pézsmaboglár Adoxa moschatellinacsillogó gólyaorr Geranium lucidumhölgyestike Hesperis matronaliserdei holdviola Lunaria redivivaritka a gímpáfrány Phyllitis scolopendrium. Homoki kikerics A délies kitettségben melegkedvelő társulások a jellemzők, melyben virágos kőris Fraxinus ornusfekete fodorka Asplenium adiantum-nigrummérges sás Carex brevicollishegyközi cickafark Achillea crithmifoliamagyar bogáncs Carduus collinustollas szálkaperje Honnan ismerheti a kilátást pinnatumbajuszoskásafű Piptatherum virescens példányai jelennek meg.
A melegebb nyugati oldalon törpe mandula Prunus tenella bokrai találhatók. A hegység délnyugati területein kontinentális gyepek alakulnak ki, melynek jellemző növénye a hosszúfüzérű harangvirág Campanula macrostachya.
Szentendre mellett nő a csak Magyarországon élő szentendrei rózsa Rosa villosa var. Az északi peremvidéken kisebb területet homoki növényzet is borít, jellemző növényei a báránypirosító Alkanna tinctoriaés a homoki habszegfű Silene conica. Védett továbbá a bíbor sallangvirág Himantoglossum caprinummagyar zergevirág Doronicum hungaricumkaréjos vesepáfrány Polyticum aculeatumilletve néhány orchideafaj.
A hegy lábánál 80 évvel ezelőtt építették meg a Großglockner alpesi panorámautat, amely ma Európa legszebb panorámaútjai és az Alpok legkedveltebb látnivalói közé tartozik. Autóval kényelmesen és gond nélkül juthatunk fel a méter magasan található Ferenc József-magaslatra, ahonnan úgy tűnhet, mintha csak karnyújtásnyira lenne a Großglockner hegycsúcsa. Itt egy kisebb séta alkalmával a Keleti-Alpok leghosszabb gleccserét is felfedezhetjük.
Fűrészeslábú szöcske Lábatlan gyík Az ízeltlábúak és a rovarvilág képviselői közül érdemes megemlíteni egy nagyon szép pókfajt, a fekete-piros bikapókot Eresus cinnaberinusaz igen ritka fűrészeslábú szöcskét Saga pedo és az endemikus magyar tarszát Isophya costataa hangos hegyisáskát Stauroderus scalarisa kerepelő sáskát Psophus stridulus. Igen gazdag a terület lepkefaunája is. A patakok, tavacskák élettereiben a kövi rák Austropotamobius torrentiuma kövi csík Barbatula barbatulaa gyepi béka Rana temporariaaz erdei béka Rana dalmatinaa kockás Natrix tessellataerdei siklóvízisikló és rézsikló Coronella austriacaa pannon gyík Ablepharus kitaibelii fitzingeri és a lábatlan gyík Anguis fragilis példányai élnek, valamint kis számban a mocsári teknős, a foltos szalamandra és a sárgahasú unka is előfordul.
Honnan ismerheti a kilátást, Tériszony - Természetes félelem vagy kóros állapot?
Uhu A madárfauna egyik legértékesebb tagja az uhu Bubo bubomely óta megszakításokkal bizonyítottan költ a hegység területén. A faj a nyolcvanas években egy időre eltűnt a Dunántúlról, utolsó fészkelése ekkor a hegységben volt.
A rétisas, a vándorsólyoma kígyászölyva darázsölyv Pernis apivorusa bajszos sármány Emberiza ciaa fekete gólya Ciconia nigra és a holló Corvus corax is fontos tagja a hegység fészkelő madárfaunájának. Említést érdemel a hegyvidéket általában elkerülő haris Crex crex időszakos költése is a hegység belsejében, Pilisszentlászló környékén. A macskabagoly Strix aluco regionális állománya rendkívül erős, szintúgy a hamvas küllő Picus canus és fekete harkály Dryocopus martius állománya.
Bár az állandó, sebes vizű patakok Pilismaróti-patak, Bükkös-patak, Apátkúti-patak, Malom-patak egykor jellemző faja, a vízirigó Cinclus cinclus végleg eltűnt, a hegyi billegető Motacilla cinerea stabil állománya még megtalálható.
Jövőre megújultan, kibővült szolgáltatásokkal, élményekkel várja vissza a látogatókat.
Jégmadár Telente a jégmadár Alcedo atthis honnan ismerheti a kilátást fölbukkan. Ritkán és rendszertelenül feltűnnek a hegység légterében a békászó sas Aquila pomarinaparlagi sas Aquila heliacaszirti sas Aquila chrysaetoskerecsensólyom Falco cherrug általában ivaréretlen, ritkábban öreg tollazatú példányai is.
A nárcizmus négy jele
A hazánkban ritkán megjelenő fakó keselyűt Gyps fulvus is észlelték Dunabogdány mellett. Ősztől tavaszig megfigyelhető a hegység szikláin, kőfejtőiben a hajnalmadár Tichodroma muraria és a havasi szürkebegy. Az emlősök közül említést érdemelnek a Magyarország más tájain is gyakori magyvadak, mint a gímszarvas Cervus elaphusaz őz Capreolus capreolusa muflon Ovis musimon és a vaddisznó Sus scrofa[18] továbbá néhány ritkább denevérfaja vadmacska Felis silvestris és a nyuszt Martes martes.
Visegrádi vár[ szerkesztés ] Visegrád városának erődítménye, melyet egykor a Dunakanyar vízi forgalmának ellenőrzésére építettek.
A vár belépődíj ellenében látogatható, a Pilisi Parkerdő kezelésében áll. Bővebben: Visegrádi vár Vörös-kői volt felszabadulási emlékmű[ szerkesztés ] A Leányfalu felett található Vörös-kő kilátópontján ban a Természetbarátok Turista Egyesülete állíttatta a felszabadulási emlékművet.
Zsíros-hegy
A hivatalos átadása A helyben kitermelt kőből készült építménnyel emléket kívántak állítani a korabeli szóhasználatban felszabadulásnak nevezett szovjet megszállásnak, [m 1] illetve az addig magántulajdonban levő, vadászati célú, lezárt terület turisták előtti megnyitásának.
Az emlékműről a rendszerváltás után leverték az ötágú csillagot, az Természetbarátok címerét és az emléktáblát, de a kőépítmény fennmaradt, ma kereszt áll rajta.
Az méter magas csúcsról szép kilátás nyílik kelet felé, így a Szentendrei-sziget tahitótfalui középső részére, Leányfalura, Vácra.
