Hogyan lehet megérteni, hogy a látás lemegy

Fordította: Solymos Béláné, Még szűkebb értelemben is jelenségek széles skáláját fedi, amelyek jellegükben oly nagymértékben különböznek, hogy nem könnyű a szó tömör és egyben pontos meghatározását megadni.

A jelen értekezés céljából talán olyan képességként határozhatjuk meg, amelyik képes meglátni azt, ami a szokásos fizikai látás elől rejtve van.

Velejárója igen gyakran ha nem is mindig a tisztánhallás, vagyis olyan tehetség, amelyik képes meghallani azt, ami a normál fizikai fül számára nem hallható; és most az egyszer a címben szereplő kifejezést ennek a képességnek a lefedésére is alkalmazzuk, hogy elkerüljük két hosszú szó állandó használatának esetlenségét ott, ahol egy is elég.

Engedjék meg, hogy rávilágítsak két pontra, mielőtt elkezdeném.

Ami rosszabb, mint a glaukóma és a szürkehályog A rossz látás okára fejti ki hatását, enyhíti az izomfeszültséget. Hosszan tartó megterhelés alatt is védelmet nyújt a szemnek. Az asthenopia migrénes ro- hamot is kiválthat.

Először is, nem azoknak írok, akik nem hisznek abban, hogy van olyan dolog, mint a tisztánlátás. Olyan személyek meggyőzésére sem törekszem, akiknek kétségeik vannak e témában.

Egy ilyen rövid írásban erre nincs helyem, az ilyen embereknek tanulmányozniuk kellene mindazt a sok könyvet, amelyek esetek sokaságát tartalmazzák, vagy kísérleteket kellene folytatniuk a mezmerikus delejes áram vonalak mentén.

A felkészültebb rétegnek ajánlom írásomat, akik tudják, hogy tisztánlátás létezik, és akiket eléggé érdekel a téma ahhoz, hogy örömmel vegyék a módszerekre és lehetőségekre vonatkozó információkat.

Biztosíthatom őket, hogy amit leírok, az nagyon gondos tanulmányozás és kísérletezés eredménye, és habár az erők némelyike, amelyeket ábrázolnom kell majd, újnak és csodálatosnak tűnhet számukra, egyetlen olyant sem említek, amelyiket ne magam tapasztaltam volna meg.

Másodszor, habár igyekszem elkerülni hogyan lehet megérteni használatát, amennyire csak lehetséges, mégis, mivel főleg a teozófia tanulmányozóinak írok, bátorkodom időnként szokásos teozófiai kifejezéseket alkalmazni a rövidség kedvéért, és anélkül, hogy részletes magyarázatot hogyan lehet megakadályozni a leeső látást, mivel a nyugodtan feltételezhetem, hogy azok ismerősen hangzanak számukra.

Az igazság az, hogy az egész teozófiai rendszer olyan szorosan összefüggő, és különböző részei olyan kölcsönösen egymástól függők, hogy ahhoz, hogy minden alkalmazott kifejezés teljes magyarázatát megadjuk, kimerítő értekezés lenne szükséges a teozófiáról, mint egy előszó, még a tisztánlátásról szóló rövid beszámoló esetében is. Mielőtt megkísérelnénk a tisztánlátás részletes magyarázatát adni, hogy az hasznos is legyen, szükséges egy kevés időt hogyan lehet megérteni bizonyos előzetes megfontolásoknak abból a célból, hogy néhány tágabb értelmű tényezőről világos fogalmunk legyen, mint a különböző síkok, amelyeken a tisztánlátó látása gyakorolható, árucikk-üzemeltető jövőképe a feltételek, amelyek végzését lehetővé teszik.

A teozófiai irodalom folyamatosan annak adja bizonyságát számunkra, hogy valamennyi ilyen magasabb képesség általában az emberiség öröksége, például a tisztánlátás képessége minden egyes emberben látensen megvan, és azok, akikben már megnyilatkozik, egyszerűen kissé előttünk járnak ebben az egy sajátosságban a többiekhez képest.

Mármost ez az állítás igaz, habár még az emberek többségének meglehetősen ködösnek és valótlannak tűnik, egyszerűen azért, mivel egy ilyen képességet teljesen eltérőnek tekintenek ahhoz képest, amit eddig már tapasztaltak, és elég biztosak abban, hogy ők maguk minden esetre mérhetetlen messze állnak kifejlesztésétől. Segíthet eloszlatni a bizonytalanság érzését, ha megpróbáljuk megérteni, hogy a tisztánlátás, mint oly sok dolog a természetben, főleg rezonancia kérdése, és csak kiterjesztése azoknak a képességeknek, amelyeket valamennyien használunk mindennapi életünkben.

Mindannyian mindig levegő és éter vegyülékének hatalmas tengerétől körülvéve élünk, az utóbbi áthatja az előbbit, mint minden fizikai anyagot, és abban a hatalmas anyagtengerben főleg rezgés által érnek bennünket kívülről benyomások. Mindezt tudjuk, de talán sokunkban sohasem merült fel, hogy azoknak a rezgéseknek a mennyisége, amelyekre képesek vagyunk válaszolni, valójában igen csekély.

A rendkívül gyors rezgések között, amelyek az éterre hatnak, van egy bizonyos kicsiny terület, egy nagyon kis terület, amelyre az emberi szem retinája képes reagálni, és ezek a speciális rezgések keltik bennünk azt az hogyan lehet megérteni, amit fénynek nevezünk.

Azaz, csak azokat a tárgyakat vagyunk képesek látni, amelyekből az a sajátságos fajtájú fény árad ki, vagy verődik vissza.

Megváltozik-e a szaruhártya színe az élet során? A szem alatti karikák leggyakoribb oka a helyi keringés lelassulása és az oxigénhiányos, vénás vért szállító kapillárisok áttűnése az igen vékony bőrön. Ezt előidézhetik egyes betegségek, vashiány, de legtöbbször mégis a hajszolt életvitellel hozható kapcsolatba. Fekete a sárga folt - amikor a fát nem látjuk, csak az erdőt Kéky Kira Az úgynevezett makuladegeneráció legfőbb tünete, hogy pont azt a területet takarja el egy egyre jobban növekvő fekete folt, amire a látásunk fókuszál. A cigarettahamuhoz hasonló színű foltok a kéz tenyerén az erős dohányos szívproblémáinak a jelei.

Pontosan ilyen módon az emberi fül dobhártyája viszonylag lassú rezgések bizonyos nagyon kis tartományára képes reagálni, amelyek elég lassúak ahhoz, hogy hatást gyakoroljanak a bennünket körülvevő levegőre, így csak azokat a hangokat halljuk meg, amelyeket olyan tárgyak keltenek, amelyek bizonyos mértékben abban a speciális tartományban képesek rezegni. Mindkét esetben a tudomány számára jól ismert, hogy nagy számban vannak hogyan lehet megérteni a két tartomány felett és alatt is, következésképp léteznek nagy mennyiségben olyan fények, amelyeket nem látunk, és sokféle olyan hang, amelyekre füleink süketek.

A fények esetében ezeknek a magasabb és alacsonyabb rezgéseknek a működése könnyen észlelhető azokban a hatásokban, amelyeket a színkép egyik végén a fotokémiai sugarak, a másik végén a hősugarak keltenek. Tulajdonképpen léteznek rezgések a gyorsaság minden elképzelhető fokozatában, kitöltve az egész hatalmas teret, közbehatolva lassú hanghullámok és sebes fényhullámok között, de még ez sem minden, mivel kétségtelenül vannak a hanghullámoknál lassúbbak is, és vannak végtelen mennyiségben gyorsabbak, mint amelyeket mi fényként ismerünk.

Így kezdjük megérteni, hogy azok a rezgések, amelyek által látunk és hallunk, olyanok, mint néhány húrból álló két parányi csoport egy gyakorlatilag végtelen kiterjedésű hatalmas hárfából, és ha arra gondolunk, hogy mennyit vagyunk képesek tanulni és következtetni azokból az apró töredékekből, homályosan látjuk azokat a lehetőségeket, amelyek számunkra rejlenének, ha képesek lennénk hasznosítani a hatalmas és csodálatos egészet.

A másik tény, ami megfontolást igényel e tekintetben, hogy a különféle emberi lények jelentősen különböznek még a fizikai érzékekkel elérhető nagyon kevés hogy a látás lemegy való reagálási képességükben is, habár viszonylag szűk határok között. Nem utalok a látás vagy hallás élességére, ami lehetővé teszi, hogy egy ember egy halványabb tárgyat lásson, vagy egy halkabb hangot halljon, mint egy másik ember, ez a legkevésbé sem látóképesség erősségének kérdése, hanem érzékenység kiterjesztéséé.

Például, ha valaki vesz egy jó karbon-biszulfid prizmát, és annak segítségével egy tiszta színképet vetít egy fehér papírlapra, majd néhány embert arra kér fel, hogy jelöljék meg a papírlapon a színkép szélső határait, ahogy számukra látszik, nagy valószínűséggel úgy találja, hogy látóképességük ereje észrevehetően különbözik.

Néhányan úgy látják majd, hogy az ibolyaszín messzebbre terjed, mint ahogy a többiek látják, mások talán jóval kevesebb ibolyaszínt vélnek látni, mint a legtöbben, mialatt ennek megfelelő kiterjedést nyernek a vörös szélvégen. Lesznek talán néhányan, akik a spektrum mindkét végén tovább látnak, mint az átlag, és bizonyára ők lesznek azok, akiket érzékeny embereknek nevezünk, akik ténylegesen fogékonyak a rezgések széles skálájára, szemben jelen napjaink legtöbb emberével.

Vitaminok a látáshoz 50 évesen Dr. Berg: Hogyan szüntessük meg a puffadást?

A hallás esetében hasonló eltérés tesztelhető olyan hangok segítségével, amelyek nem elég magasak ahhoz, hogy hallhatók legyenek, azt lehet mondani, hogy a hallhatóság határán vannak, és megtudhatjuk, hogy hányan képesek bizonyos számú résztvevő közül azokat meghallani. Egy denevér sivítása egy ilyen hang ismerős példája, és kísérlet mutatja, hogy egy nyári este, amikor a levegő tele van ezeknek a kicsiny állatoknak a tűszerűen éles kiáltásaival, igen számosan egyáltalán nem észlelik, és képtelenek egyáltalán bármit is meghallani.

Ezek a példák világosan mutatják, hogy nincs merev határa az éteri és a levegőben levő rezgésekre hogyan lehet megérteni képes emberi képességnek, azonban néhányan közülünk már nagyobb mértékben rendelkeznek ezzel az erővel, mint a többiek, sőt úgy fogjuk találni, hogy ugyanannak az embernek a képessége alkalmanként változó.

Ezért nem nehéz elképzelnünk, hogy egy ember kifejleszthet ilyen képességet, és megfelelő időben megtanulhat látni sok mindent, ami embertársai előtt láthatatlan, és hallani, ami azok számára nem hallható, mivel tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy ilyen további rezgések rendkívül nagy számban léteznek, és mondhatni, egyszerűen csak megismerésre várnak.

A Röntgen sugarakkal végzett kísérletek meglepő eredményekre nyújtanak példát, amelyek akkor jönnek létre, amikor ezekből hogyan lehet megérteni további, előttünk még feltáratlan rezgésekből néhány az emberi megismerés látókörébe kerül, és sok, ez ideig átlátszatlannak tekintett anyag ezen sugarak előtt megnyílt átlátszósága rögtön megmutat nekünk legalább egy módot, amellyel olyan elemi tisztánlátás megmagyarázható, hogy a látás lemegy amit egy zárt dobozban levő levél elolvasása, vagy szomszédos helységben található levelek leírása foglal magában.

Ha az ember megtanul Röntgen sugarak segítségével látni, a szokásosan alkalmazottakon felül, az tökéletesen elegendő ahhoz, hogy bárki ilyen természetű mágikus hőstettet hajtson végre. Mindezideig csak az ember tisztán fizikai érzékeinek kiterjesztésére gondoltunk, és ha emlékezetünkbe idézzük, hogy az ember éterikus teste valójában fizikai vázának pusztán finomabb része, és hogy ezért valamennyi érzékszerve számos, különböző sűrűségfokozatú éterikus anyagot tartalmaz, amelyek befogadóképessége legtöbbünkben gyakorlatilag még látens lappangó állapotú, akkor látni fogjuk, hogy még ha a fejlődésnek egyedül erre a vonalára szorítkozunk is, hatalmas lehetőségek mindenféle fajtája áll már nyitva előttünk.

Mindezeken felül és túlmenően tudjuk, hogy az embernek van asztrális és mentális teste, amelyek mindegyike az idők folyamán aktivitásra ébreszthető, és reagál sorban saját síkja anyagának rezgéseire, így megnyitva az Ego előtt a tudás és a képesség két teljesen új és messze tágabb világát, amint megtanul működni ezeken a hordozókon keresztül.

Mármost ezekre az új világokra, amelyek, habár körülöttünk vannak, és szabadon áthatják egymást, ne úgy gondoljunk, mint elkülönült és anyagukban teljesen összefüggéstelen világokra, hanem inkább olyanokra, amelyek egymásba olvadnak, a legalacsonyabb asztrális közvetlen sorozatot képez a legmagasabb fizikaival, éppen úgy, ahogy a legalacsonyabb mentális közvetlen sorozatot képez, ahogy következik, a legmagasabb asztrálissal.

Nem úgy kell ezeket elképzelnünk, mint valami új és szokatlan anyagfajtát, hanem egyszerűen úgy kell elgondolnunk, mint szokásos fizikai féleséget, ami sokkal finomabban van alosztályokra osztva, és sokkal gyorsabban rezeg, és így előttünk gyakorlatilag úgy mutatkoznak meg, mint teljesen új állapotok és minőségek.

Nem nehéz tehát megragadni hogy a látás lemegy állandó és fokozatos kiterjesztésének lehetőségét úgy, hogy mind a látás, mind a hallás által képesek legyünk észlelni sokkal magasabb és messze hogy a látás lemegy rezgéseket annál, mint amilyeneket szokásosan felismerünk.

Ezeknek a további rezgéseknek nagy része még a fizikai síkhoz tartozik, és pusztán csak azt teszi lehetővé, hogy benyomásokat szerezzünk ennek a síknak az éterikus részéből, ami számunkra jelenleg egy bezárt könyv. Ezeket a benyomásokat még a szem retináján keresztül kapjuk, természetesen inkább az éteri, mint a szilárd anyagára hatnak, mindazonáltal még úgy tekinthetjük őket, mint amelyek a befogadásukra szakosodott szervhez kapcsolódnak, és nem az éterikus test egész felületéhez.

Vannak abnormális esetek azonban, amelyeknél az éterikus test más részei válaszolnak ezekre a további rezgésekre készségesen, sőt készségesebben, hogyan rajzoljunk nézetet a szem.

Az ilyen kiszámíthatatlanságok különféle módon magyarázhatók, de elvileg bizonyos részleges asztrális fejlődés kihatásaiként, mivel a test érzékeny részei mennyire gyógyíthatja meg a látását változatlanul egyik vagy másik csakrának felelnek meg, vagy az asztrális testben levő életközpontoknak.

Habár, mégha az asztrális tudat még nem is fejlődött volna ki, és ezek a központok nem is lennének elérhetők saját síkjukon, elég erősek ahhoz, hogy az szemfájdalom és fejfájás anyagot, amelyet átjárnak, élesebb aktivitásra gerjesszék. Ha maguknak az asztrális érzékeknek a vizsgálatára térünk, a munkamódszerek igen különbözőek.

Az asztrális testnek nincsenek elkülönült érzékszervei — egy olyan tény, ami magyarázatot igényel — és mivel sok tanulmányozó, aki megkísérli megérteni fiziológiáját, nehezen békül meg olyan állításokkal, mint a fizikai test asztrális anyaggal való tökéletes áthatása, a két hordozó pontos megfelelése, és az a tény, hogy minden fizikai tárgynak szükségképpen van asztrális ellenpárja.

Mindezen állítások igazak, és akik egyébként nem látnak asztrálisan, azok számára eléggé fennáll a félreértés lehetősége. Minden fizikai anyagból való szervnek van egy megfelelő asztrális anyagú szerve, állandó társulásban vele, nem választható el attól, kivéve nagyon jelentős okkult erő kifejtése által, és még akkor is csak annyi ideig tarthatók szétválasztva, ameddig az erő evégből megfeszül.

De azért az asztrális részecskék egymással való kapcsolata sokkal lazább, mint fizikai megfelelőiké. Például egy vasrúdban fizikai molekulák tömege van szilárd állapotban, azaz aránylag csekély változásra képesen viszonylagos helyzetükben, habár mindegyik molekula saját terében mérhetetlen gyorsasággal rezeg.

Ennek asztrális ellentétpárja olyan anyagból áll, amit mi gyakran szilárd asztrális anyagnak nevezünk, azaz a legalacsonyabb és legsűrűbb asztrális alsík anyagának, mindazonáltal ennek részecskéi állandóan és gyorsan változtatják viszonylagos helyzetüket, egymás között olyan könnyen mozogva, ahogy a fizikai sík cseppfolyós részei képesek arra. Úgyhogy nincs állandó társulás egy fizikai részecske és olyan mennyiségű asztrális anyagú részecske között, ami történetesen bármely adott pillanatban ellenpárjaként működik.

Ez ugyanígy igaz az ember asztrális teste vonatkozásában is, amit jelenleg célunk szempontjából úgy tekinthetünk, mint ami két részből áll; a sűrűbb összetétel, ami elfoglalja a fizikai test pontos helyzetét, és a ritkább asztrális felhő, ami körülveszi ezt a halmazatot.

Mindkét részben, mindkettő között a leírt részecskék gyors átáramlása folyik minden időpillanatban, úgyhogy azt, aki a molekulák mozgását szemléli az asztrális testben, a hevesen forrásban levő víz jelenségére emlékezteti.

• Арест никак не вписывался в его планы. Если они наблюдают за космоплавателями десятки тысячелетий, как утверждал Орел, значит, у раман давно выработана количественная методика.
• c. w. Lead Beater - TisztÁnlÁtÁs - Ihletve lÁtÁs - mokkaszarvas.hu

Minthogy ez így van, érthető, hogyan lehet megérteni habár a fizikai test bármelyik részének minden bizonnyal megvan az ellentétpárja, egy bizonyos mennyiségű asztrális anyag, nem tartja meg ugyanazon részecskéket néhány másodpercnél tovább egyszerre, következésképp nincs semmi, ami megfelelne fizikai ideg-anyag látó- vagy hallóidegekké való specializálódásának, stb.

Habár a fizikai szemnek vagy fülnek kétségtelenül mindig megvan az asztrális anyagú ellentétpárja, az a sajátos asztrális anyagtöredék nem képes sem jobban, sem kevésbé válaszolni azokra a rezgésekre, amelyek asztrális látást vagy hallást hoznak létre, mint a hordozó bármely másik része.

Hogy a látás lemegy a teljesen eltérő asztrális körülmények között nincs szükség ilyen eredmény eléréséhez elkülönült szervekre, az asztrális test minden részében található olyan anyag, amelyik ilyen reagálásra képes, tehát az ebben a hordozóban működő ember egyaránt jól lát tárgyakat maga mögött, maga alatt, maga fölött, anélkül, hogy el kellene fordítania fejét. Van azonban egy másik dolog, amit nehezen lehetne számításon kívül hagyni, éspedig a fentebb hivatkozott csakrák kérdése.

A teozófiai tanulmányozók előtt ismeretes bizonyos erőközpontok létezése mind az ember asztrális, mind éteri testében, amelyeket sorban fel kell éleszteni a szent kígyótűz által, ahogy az ember halad előre a fejlődésben.

Habár ezeket nem lehet szerveknek leírni a szó szokásos értelmében, mivel nem rajtuk keresztül lát és hall az ember, ahogyan a fizikai életben lát és hall az rövidlátás műtét videó szemével illetve fülével, mégis nyilvánvalóan felélesztésükön nagymértékben múlik ezen asztrális érzékek gyakorlásának képessége, ami mindegyiküktől függ, amint kifejlődött, az egész asztrális testnek az új rezgésfajtákra való reagálás erejét adja.

Egyik ilyen központnak sincs azonban állandó asztrális anyag tartalma. Egyszerű kerekek a test anyagában, kerekek örvényekamelyeken keresztül mindezen részecskék fordulópontba érkeznek, talán, amelynél a felsőbb síkokról magasabb erő hatást gyakorol az asztrális testre. Még ez a leírás is csak nagyon részleges elképzelést nyújt megjelenésükről, mivel valójában négydimenziós kerekek, így az erő, amely rajtuk keresztül érkezik, és ami létezésük oka, úgy tűnik, mintha a semmiből törne fel.

Minden esetre, mivel minden részecske sorjában áthalad mindegyikükön, világos, hogy így lehetséges a test minden részecskéjében kiváltani bizonyos mennyiségű rezgésre való fogékonyságot, úgy hogy valamennyi asztrális érzék egyaránt aktív a test minden részében.

A mentális sík látása szintén egészen más, mivel ebben az esetben már nem beszélhetünk külön érzékekről, mint látás és hallás, hanem inkább feltételeznünk kell egy általános érzéket, ami olyan teljességgel válaszol az őt elért rezgésekre, ha bármilyen tárgy észlelési körébe kerül, azt azonnal és teljesen megérti, mondhatni, látja, hallja és érzi azt, és mindent tud, ami tudható arról egyetlen pillanatnyi művelet által.

Ez a csodálatos képesség csak fokozatokban különbözik, nem pedig féleségében azoktól, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak. A mentális síkon ugyanúgy, mint hogy a látás lemegy fizikai síkon, a benyomásokat rezgések közvetítik, amelyek a látott tárgytól a látnokig haladnak. A buddhikus síkon találkozunk először egy teljesen új képességgel, amelyben nincs semmi közös az eddig tárgyaltakkal, mivel az ember valamilyen tárgyat teljesen más módszerrel ismer fel, amelyben egyáltalán nem játszanak szerepet külső rezgések.

mi a hátsó szürkehályog

A tárgy részévé válik, és ő belülről tanulmányozza, ahelyett, hogy kívülről tenné. A normál tisztánlátásnak azonban ehhez a képességhez egyáltalán nincs köze. Bármelyik ilyen fogékonyság kifejlesztése, akár teljes, akár részleges, a tisztánlátás fogalma alá tartozik, tehát egy olyan képesség, amely által látható mindaz, ami a rendes fizikai látás elől elrejtett.

Az érzékelés tudománya / A látás

Ezek a képességek különböző módokon fejleszthetők, tehát helyénvaló szót ejteni a különféle irányvonalakról. Feltehetjük, hogy ha lehetséges volna, hogy egy ember elszigetelődjék fejlődése folyamán mindentől, kivéve a legnemesebb külső hatásokat, és kezdettől fogva tökéletesen rendes és normális módon bontakozzék ki, valószínűleg érzékeit is egyenletesen fejlesztené ki.

Fizikai érzékei fokozatosan kiterjednének a fizikai rezgésekre való reagálás eléréséig, majd a sűrűbb éterikus, és egymást követő sorrendben az asztrális sík durvább anyagának érzékeléséig, nemsokára a finomabb részt is belefoglalva, amíg megfelelő időben a mentális síkon való képesség is derengeni kezdene.

A valóságos életben, azonban, ehhez hasonló, szabályszerű fejlődés aligha ismeretes, és sok embernél az asztrális tudatosság eseti felvillanásai hogy a látás lemegy, anélkül, hogy az éterikus látás egyáltalán felébredne. Ez a fejlődési szabálytalanság a fő okok egyike, amelyek az ember rendkívüli felelősségét vetik fel, ami a tisztánlátás témakörében való tévedési lehetőséget illeti, amelyből nincs menekvés, hacsak nem végez hosszú, rendszeres gyakorlást az ember képzett oktató segítségével.

A teozófiai irodalom tanulmányozói jól tudják, hogy vannak ilyen tanítók, és még ebben a materialista XIX. Jól tudják, hogy csak ilyen iránymutatás alatt fejlesztheti egy ember látens képességeit biztonsággal, mivel ők tudják, hogy milyen végzetesen könnyű a járatlan tisztánlátónak sajátmagát megcsalnia, ami a látottak értelmezését és értékét illeti, sőt teljesen eltorzítani a látványt, mialatt lehozza fizikai tudatába.

Népi gyógymódok az alacsony vérnyomás ellen, és hogyan lehet otthon gyorsan emelni? Hasznos tippek

Ebből nem következik, még ha rendszeres útmutatást is kap a tanítvány okkult erők használatára vonatkozóan, hogy azok pontosan a szabály szerint bontakoznak ki, amint fent érzékeltettük, mint valószínű elképzelést. Korábbi haladása alapján nem biztos, hogy ez a legkönnyebb és legkívánatosabb út számára, de minden esetre olyan valakinek a kezében van, aki tökéletesen illetékes abban, hogy a szellemi fejlődésben irányítója legyen, és ő teljesen elégedett lehet, hogy az út, amelynek mentén halad, a lehető legjobb út számára.

Egy másik nagy előny, amit a tanítvány nyer, hogy bármilyen képesség birtokába is jut, azok feltétlenül irányítása alatt fognak állni, és teljes mértékben és állandóan használhatja azokat, ha teozófiai munkájához szüksége van rájuk, míg képzetlen ember esetében az ilyen erők csak nagyon részlegesen és rapszodikusan mutatkoznak meg, előkerülnek és eltűnnek, hogy a látás lemegy, saját kényük-kedvük szerint.

Ésszerű ellenvetés lehetne, hogy ha a tisztánlátás képesség, ahogy állítottuk, az ember okkult fejlődésének része, és így bizonyos fokú haladás jele annak a vonalnak a mentén, akkor különösnek tűnik, hogy gyakran egyszerű, vagy tudatlan hogy a látás lemegy műveletlen emberek birtokolják saját fajunk tagjai közül, olyan személyek, akik nyilvánvalóan teljesen fejletlenek, bármilyen szempontból tekintjük őket.

DÉLELŐTT - 10 tipp a puffadás ellen - Dr. Takács Alajos gyenge látással engedik szülni

Ez első látásra kétségtelenül figyelemreméltónak tűnik, de tény az, hogy a vadember, vagy a közönséges és alantas európai tudatlan ember érzékenysége valójában egyáltalán nem pont ugyanaz, mint megfelelően képzett felebarátja képessége, sem nem ugyanazon a módon jött létre. A különbség pontos és részletes megmagyarázása eléggé rejtélyes technikákhoz vezetne bennünket, de a kétféle dolog megkülönböztetésének általános elgondolását talán egy példán keresztül ragadhatjuk meg, amelyet a tisztánlátás legalacsonyabb síkjáról vettünk, szoros kapcsolatban a sűrű fizikaival.

Az ember éterikus mása rendkívül szoros hogy a látás lemegy van idegrendszerével, és egyiküket érő bármilyen fajta hatás gyorsan visszahat a másikra. Mármost az éterikus látás szórványos megjelenésénél, akár egy közép-afrikai vademberről, akár egy nyugat-európai kultúrálatlan emberről van szó, megfigyelték, hogy a megfelelő idegi zavarodottság csaknem teljesen a szimpatikus idegrendszerben fordul elő, és az egész eset gyakorlatilag az ember irányításán kívül marad.

Valójában egyfajta tömör érzet, bizonytalanul tartozva az egész éteri testhez, hogy a látás lemegy, mint egy határozott érzékelés, egy elkülönült szerven keresztül továbbított észlelés.

Miután későbbi fajokban és magasabb fejlődés közepette az ember ereje egyre inkább a mentális képességek fejlesztése irányába vetődik, ez a ködös érzékenység általában eltűnik, de még később, amikor a szellemi ember kezd kibontakozni, visszanyeri tisztánlátó erejét. Ezúttal, azonban, pontos és szabatos, az ember akaratának irányítása alatt, egy határozott érzékelő szerv útján gyakorolva, és említésre méltó, hogy bármilyen idegi együttérzés most már csaknem kizárólag a gerincvelőben lép fel.

Azok a formák a szimpatikus idegrendszerhez kapcsolódnak, és nem a gerincvelőhöz. A nagy sejtmagokat tartalmazó idegdúcok sejtjeiben az éterikus anyag arány igen nagy, ezért könnyen hatnak rá durvább asztrális rezgések, mint az olyan sejtekre, amelyekben ez az arány kisebb. Ahogy a gerincvelő rendszer fejlődik, és az agy jóval fejlettebbé válik, a szimpatikus idegrendszer alárendelt helyzetbe kerül, és a pszichikai rezgésekre való érzékenységet a magasabb idegrendszer aktívabb rezgései uralják.

Igaz, hogy a fejlődés egy későbbi szakaszában a pszichikai érzékenység újra megjelenik, de akkor már a látás csökken, hogyan kell kezelni agyi-gerinc központokkal kapcsolódva fejlődik, és az akarat irányítása alá kerül.

Azonban a hisztérikus és rosszul szabályozott pszichizmus, amelynek oly sok szánalmas példáját látjuk, az agy alacsony fejlettségének és a szimpatikus idegrendszer uralkodó szerepének tudható be.

• Hogyan lehet növelni a vérnyomást, ha alacsony Ha alacsony a vérnyomása, de nem akarja különféle gyógyszerekkel feltölteni magát, akkor néhány tipp segíthet: Enni kell valami sósat.
• Vitaminok a látáshoz 50 évesen - mokkaszarvas.hu

Az ő esetében az ilyen pillanatok általában azt jelzik, hogy közeledik ahhoz az állapothoz fejlődésében, amikor ezek az erők természetes módon kezdenek megnyilvánulni, és megjelenésüknek ösztönzésül kellene szolgálnia számára, hogy erkölcsi tisztaságra és értelmi egyensúlyra törekedjék, ami nélkül a tisztánlátás átok és nem áldás birtoklójának.

A benyomások vételére képtelenek és a teljes tisztánlátás birtokában levők között sok köztes állapot létezik.

Amire érdemes egy múló pillantást vetni, az embernek egy olyan állapota, amikor hétköznapi életében nincs tisztánlátó képessége, mégis többé-kevésbé megmutatkozik hipnotikus befolyásoltság alatt. Ez az az eset, amikor a pszichikus természet már érzékeny, de hogyan lehet megérteni tudat még nem képes működni abban, a fizikai élet sokféle figyelemelterelése közepette.

A külső érzékek ideiglenes felfüggesztésére van szükség a hipnotikus transzban, mielőtt gyorsan elvesztem a látásomat miből képességek alkalmazására kerül sor, amelyek hogyan lehet megérteni csak kezdenek ébredezni benne.

Természetesen a hipnotikus transzban is számtalan fokozata van a delejes tisztánlátásnak, az átlag alanytól, aki teljesen unintelligens, az olyan emberen át, akinél a látás ereje teljesen a hipnotizőr irányítása alatt áll, és bármerre vezethető, amit az csak akar, egészen a legfejlettebb állapotig, amikor, ha egyszer a tudat felszabadul, akkor már elszökik a hipnotizőr szorításából, és magasztos látás mezejére szárnyal, ahol már teljesen túl van az általa való elérhetőségen.

Egy másik állomás ugyanazon az ösvényen az, amikor nem szükséges a fizikai érzékek ilyen tökéletes elfojtása, mint ami a hipnotikus transzban történik, de a normálist meghaladó látás ereje, habár még ébrenlét alatt nem érhető el, rendelkezésre áll a test rendes hogyan lehet megérteni alatt. A világ magasabb rendű fajaihoz tartozó kultúrált emberek legtöbbje rendelkezik ezzel a fejlettséggel bizonyos mértékig, azaz, asztrális testeik érzékei teljesen jól működnek, és tökéletesen képesek saját síkjuk tárgyaitól és lényeitől érkező benyomásokat fogadni.

Ahhoz azonban, hogy ez a tény hasznosítható legyen számukra lent, a fizikai testben, általában két változás szükséges: először is, az Ego-t fel kell hogyan lehet helyreállítani a látáskönyv-kapukat az asztrális sík valósága iránt, rá kell bírni, hogy bontakozzon ki báb formájából saját ébredő gondolatai által, nézzen maga köré, figyeljen, és tanuljon, másodszor, a tudat olyan sokáig legyen visszatartva az Ego fizikai testbe való visszatérése alatt, hogy lehetővé tegye számára, hogy hatást gyakoroljon fizikai agyára a látottakra és hallottakra való visszaemlékezést illetően.

Ha az első változás bekövetkezik, a második kisebb jelentőségű, mivel az Ego, az igazi ember, képes lesz kamatoztatni az azon a síkon megszerzett információkat, habár még nem töltheti el annak elégedettsége, hogy bármilyen emlékezést át tudna hozni ébrenlét alatti, ide lenti életébe.

A tanulók gyakran megkérdezik, hogyan mutatkozik meg először bennük ez a tisztánlátási képesség, honnan tudhatják, mikor érik el azt az állapotot, amelynél az első halvány árnyék előrevetülései kezdenek láthatóvá válni.

Account Options

Az esetek oly széleskörűen különböznek, hogy lehetetlenség erre a kérdésre bármilyen választ adni, ami általánosan alkalmazható. Néhány ember mintegy fejesugrással kezdi, hogy a látás lemegy szokatlan érzékszervi inger alatt képessé válik arra, hogy éppen most az egyszer lásson valami megkapó látványt, és ilyen esetben, mivel az alkalom nem ismétlődik meg, nagyon gyakran arra a következtetésre jut a látnok, hogy hogy a látás lemegy hallucináció áldozatává vált.

Mások időnként kezdik észrevenni haditengerészeti rövidlátás emberi aura ragyogó színeit és rezgéseit, megint mások növekvő frekvenciával látnak és hallanak valamit, amire a körülöttük levők vakok és süketek, ismét mások arcokat, tájakat vagy színes felhőket látnak szemeik előtt elúszva a sötétben, mielőtt nyugalomba merülnek, míg talán a legáltalánosabb tapasztalat valamennyi közül azoké, akik mind világosabban kezdenek visszaemlékezni arra, amit láttak és hallottak a másik síkon alvás alatt.

Miután bizonyos mértékig tisztáztuk alapunkat, hozzáfoghatunk a tisztánlátás különféle jelenségeinek áttekintéséhez. Oly széleskörűen különböznek mind jellegükben, mind fokozatukban, hogy nem könnyű eldönteni, hogyan osztályozhatók a legmegfelelőbben.

Rendezhetjük azokat az alkalmazott látás fajtája szerint, hogy vajon mentális, asztrális vagy pusztán éterikus-e. Feloszthatjuk a jelenségeket a tisztánlátó befogadóképessége szerint, figyelembe véve, hogy képzett vagy képzetlen, aszerint, hogy látása rendszeres-e, és van-e hatalma felette, vagy rapszodikus és akaratától független, vajon csak hipnotikus befolyásoltság alatt hogy a látás lemegy gyakorolni, avagy az nem szükséges, képes-e használni képességét az ébrenlét során a fizikai testben, vagy csak akkor áll rendelkezésére, ha ideiglenesen távol van testétől alvásban vagy transzban.

A jelenségekkel foglalkozva, inkább az alkalmazott látás befogadóképessége szerint rendezzük azokat, mint a sík szerint, amelyen gyakorolják, úgyhogy a tisztánlátás példáit az alábbi címek szerint csoportosíthatjuk: a Egyszerű tisztánlátás — azaz, a látás puszta megnyílása, ami lehetővé teszi birtoklójának, hogy bármilyen asztrális vagy éterikus lényeket lásson, akik történetesen körülötte jelen vannak, de nem foglal magában erőt sem távoli helyek sem helyszínek megfigyelésére, amelyek más időhöz tartoznak, mint a jelen.

Aligha lehet együttesen kizárni ez utóbbi képességeket, mivel az asztrális látásnak szükségképpen nagyobb a kiterjedése, mint a fizikainak, és töredékes képek mind a múltból, mind a jövőből gyakran mellékesen még olyan tisztánlátók előtt is láthatók, akik nem tudják, hogyan keressék céltudatosan, mindazonáltal nagyon éles különbség van az ilyen esetleges felvillanások és a látás határozott kivetítési ereje között, akár térben, akár időben. Érzékeny hogyan lehet megérteni között ennek a fajta tisztánlátásnak minden fokozatát megtaláljuk, kezdve attól az embertől, aki egy ködös benyomást szerez, ami aligha érdemli meg a tisztánlátás elnevezést, egészen az éteri és az asztrális látás teljes birtoklásáig.

Talán számunkra a legegyszerűbb módszer, hogy elkezdjük leírni azt, mi lenne látható ennek az erőnek a teljes kifejlődése esetén, minthogy akkor részleges birtoklásának esetei természetes módon helyükre látszanak kerülni. Vegyük először az éterikus látást. Ez, ahogy már említettük, egyszerűen fizikai rezgéseknek a szokásosnál jóval nagyobb sorozatára való érzékenységből áll, birtoklása mindazonáltal látótérbe hoz sok olyan dolgot, ami iránt az emberi faj többsége még hogy a látás lemegy marad.

Tekintsük át, milyen változásokat okoz megszerzése az ismerős tárgyak szempontjából, legyen az élő vagy élettelen, azután nézzük meg, hogy milyen teljesen új tényezőkhöz vezet el bennünket.

Nem szabad elfelejteni, hogy amit vázolni készülök, az csak a teljes és tökéletesen hogy a látás lemegy képesség eredménye, és a legtöbb példa, amivel a való életben találkozunk, valószínűleg annak alatta marad egyik vagy másik irányban. A legfeltűnőbb változás, ami ennek a képességnek az elsajátítása által az élettelen tárgyak megjelenésében keletkezett, hogy legtöbbjük csaknem átlátszóvá vált mit kezdjen gyengén látó emberrel rezgések hullámhossza eltérésének betudhatóan, amelyek iránt most az ember fogékonnyá vált.

Így látja, hogy mi történik egy szomszédos szobában, mintha közbenső fal egyáltalán nem létezne, pontosan le tudja írni egy zárt doboz tartalmát, vagy elolvasni egy lezárt levelet, egy kis gyakorlással képes megtalálni egy adott fejezetet egy csukott könyvben. Ez utóbbi tett, habár egészen könnyű az asztrális látás számára, meglehetősen nehéz annak, aki éterikus látást használ, azon tény miatt, mivel minden egyes oldalt át kell néznie az összesen keresztül, amelyek történetesen egymásra vannak helyezve.

Ezután feltehető a kérdés, hogy vajon ilyen körülmények között egy ember mindig ilyen, a rendestől eltérő látással lát-e, vagy csak akkor, ha így akar tenni. A válasz az, hogy ha a képesség tökéletesen kifejlesztett, akkor teljesen irányítása alatt áll, és akkor azt vagy szokásosabb látását akarata szerint használhatja.

Egyikről a másikra válthat éppoly készségesen és természetesen, mint ahogy mi váltjuk szemünk fókuszpontját, ha felnézünk egy könyvből, hogy kövessük valamely tárgy mozgásait úgy egy mérföldnyire. Azt lehetne mondani, hogy ez a tudatosság élesítése a látottak egyik vagy másik aspektusára, és habár az ember látványában teljesen világos az hogyan lehet megérteni oldal aspectamelyiken figyelme az adott pillanatban rögzült, mindig bizonytalanul tudatos hogyan lehet megérteni másik oldalt aspect illetően is, éppúgy, mint amikor nézésünket bármilyen kezünkben tartott tárgyra élesítjük, mégis határozatlanul látjuk a szoba szemközti falát, mint egy hátteret.