A látás szemiotikája. KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET


Ez a feladványt ugyanúgy nem lehet megoldani, mint Krúdy műveiben a mulandóság érzete által keltett életunalom és az életöröm ellentmondását. E két életmű tehát bizonyos mértékben körbe jár, ami elvi szempontból ugyan nem szükségszerűen jár együtt esztétikai hiányosságokkal, de az adott két szerző esetében aligha vonható kétségbe, hogy az önismétlésnek negatív vonatkozásai is vannak.

Műveik nagy dózisban történő fogyasztása az olvasói érdeklődés érzékelhető lanyhulását idézi elő. Bár Krúdy prózájának nyelvi bravúrjai és iróniára való hajlama miatt önismétlő szövegei elfogadóbb olvasói magatartásra számíthatnak, mint a pátosz beszédmódját erőltető Ady-versek, némely sztereotip megoldásaiba olykor mégis belefáradunk.

Az ismétlődés mo notóniáját talán mindkét életmű esetében enyhíthette volna a szövegek poétikai önreflexiója, amely egyik lehetséges útja annak, hogy az állandósult létprobléma ne automatikusan hívjon elő rögzült poétikai eljárásokat, de erre az esztétikai öntükrözésre sem Ady lírai beszédmódja, sem Krúdy narrációja nem mutatott nagy hajlandóságot. Az ezzel a látás szemiotikája témák közül kiemelendő: az érzékelés hierarchiája, az érzékkeveredés látomás labirintusaz ízlelési kód leírása, az ízérzés nyelvi kategorizációja, az érzékelést jelentő igék szemantikája, az íznevek történeti vizsgálata, jelentésfejlődése, az ízérzés univerzalisztikus és kultúrafüggő vonásai.

Valamint beszélhetünk egyes étel- és italféleségek, például a bor és a pálinka ízérzékelésének szemiotikájáról is. Mindezt gasztroszemiotikának vagy ételszemiotikának, azaz az ételek, az étkezés jeltanának is nevezhetnénk. Az ember kapcsolattartása környezetével öt érzékszervvel történik. Az érzékszervek elkülönülése csak a törzsfejlődés magasabb szintjén következik be, s ez máig sem teljes.

A szaglás és az ízlelés közötti szoros kapcsolat közismert. Például a szaglásérzékét elvesztő náthás ember képtelen az ízek érzékelésére. Az érzékelés alapformájának tekinthető a tapintás, mert itt fizikai kapcsolat jön létre az érzékelő és az érzékelt között.

Walter Ong a tapintáshoz kapcsolja az ízlelést, a szaglást, sőt a hallást is, mert mindháromban van fizikai kapcsolat érzékelő és érzékelt között, míg a skála túlsó végére a látást helyezi. Az ízleléshez az ízlelőbimbókon kívül nyálra is szükség van. Ong rangsora tehát a követ- 1 Idézi Benczik Vilmos, Jel, hang, írás. A látás szemiotikája a nyelv medialitásának kérdéséhez, Trezor, Budapest, Más csoportosítás szerint beszélhetünk fizikai és kémiai érzékelésről.

Fizikai: fény- hang- hő- és tapintási ingerek, kémiai: íz- és szagérzékelés. Látható, hogy a különféle rendszerezésekben nincs teljes összhang, az azonban nyilvánvaló, hogy az ízlelés meghatározó kategóriái: fizikai kapcsolat, közeli, közvetlen, tapintáshoz, szagláshoz kapcsolódó, cseppfolyós anyag érzékelése.

A pszichológia érzethierarchiája szerint a csúcson a látás és a hallás áll a látás szemiotikája kulturálisan leginkább befolyásolt érzeteks csak ezt követi a többi, alacsonyabb értékű, kevésbé szocializált érzékelési forma. A rendszerezésben, hierarchiában mutatkozó keveredést a nyelv is tükrözi.

A jelenséget szinesztéziának, érzékek szintézisének, érzékszint-váltásnak nevezzük. A tapintás- és ízélmény keveredése Szabó T. Annánál: A bőröd sima mindenütt. Fónagy Iván szerint az látásjavító lista lényege: egy ismerten keresztül, az ismertet meghaladva érzékeltetni az ismeretlent.

Ezzel visszakanyarodik a múltba, amikor a kisgyermek tudatában még szoros kapcsolatban álltak egymással a különböző érzékszerveken kezek és szemek élmények ingerek. A szinesztézia kerülőútja az élmény körüljárására, a felszín alatti összefüggések megragadására szolgál. Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, I. Az öt érzékelési terület közül az ízek és a szagok terminusairól tudunk a legkevesebbet.

Az ízérzésre vonatkozó főbb magyar szókészlet a következő: pozitív vagy semleges százszázalékos vízió ízlik : ízlel, kóstol, smakkol, próbál gatbelenyal, torkoskodik, pákosztoskodik negatív szemantikájú nem ízlik : nincs ínyére, nem fűlik hozzá a foga, nem veszi be a bögye, utál jaundorodik, kiütést kap tőle Az íz ősi örökség a látás szemiotikája finnugor korból, ősi jelentése szag, íz.

A konkrét biológiai ízlelésből fejlődött ki a szó újabb, elvont, esztétikai jelentése, az ízlés ízléses, ízléstelen.

A látás szemiotikája

Az íz első jelentéséből fejlődött az édes ízes szó. Antropológiai és kulturális szempontból figyelemreméltó, hogy a gyakorlati érzékelésből, ízlelésből fejlődött az elvont, esztétikai kifinomultságot kifejező ízlés.

Az ízlelés ízlés jelentésfejlődés európai minta: így történt a latin gustus, az angol taste, a német Geschmack esetében is ez utóbbi a nyelvjárásokban szagot, illatot is jelenthet, utalva az érzékterületek kapcsolódására.

Az ízekre vonatkozó magyar szókészlet természetesen ennél bővebb: ízes íztelen ízetlense íze, se bűze, finom, megnyalja a száját, mind a tíz ujját is megnyalhatja utána, jó rossz konyhája van, kakastejjel sütött, mi szem-szájnak ingere, összeszalad szájában a nyál, cukros édes- szájú, keserű, mint az epe ürömnagy kanállal eszik, nem sok kárt tesz az ételben, olyan, mint az olaj a látás szemiotikájadegeszre hülyére tömi magát, végigeszi az étlapot, Ilyet még a király se evett!

KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET

Valószínűleg ezek az alapízek. A további ízek összetettnek tűnnek: csípősen fanyar, illatos menta, pikáns csípős? A kutatók még nem állapodtak meg abban, hogy az alapszínnevekhez hasonlóan vannak-e univerzális alapízek basic taste.

szegmentális látás

Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a szerény nyelvi adatok alapján mit mondhatunk az alapízek univerzális és kultúraspecifikus tulajdonságairól. Az alapigék: lát, hall, szagol, ízlel, tapint. Valódi variancia, valamennyi érzékterületre utaló külön kifejezés csak aktív viszonyban van: néz, hallgat, szagol, a látás szemiotikája, tapint.

A másik két állapotban statív és passzív a szaglás-ízlelés-tapintás érzékterületre nincsenek külön igék csak az általános érez és az érződik. Adódnak azonban helyi vagy most alakuló változatok talán éppen az elkülönítés céljából.

Ilyen a szaglás érzékterületén formálódó illatol, amely az illatozik passzív pár cselekvő kiegészítője kíván lenni. Az ízlel szinonimája a kóstol, illetve esetleg a megpróbál. A tűnik ige ugyanolyan átfogó jelentéstartalmú, mint az érződik. Például: Milyennek tűnik ez az étel? Elsősorban: milyen az íze, de vonatkozhat szagra is, például: Rossznak tűnik nekem ez az étel A négy alapízre a magyarban különálló szavak vannak.

Az édes az íz szóból származik, s az ízes ézes jóízű melléknévből különült el. Ízre vonatkozó továbbképzése az édes mintájára: a látás szemiotikája. A savanyú is alapnyelvi, savanyú jelentésű szó. Megállapítható, hogy az alapvető ízek megnevezései ősiek, leginkább ugor, ritkábban finnugor eredetűek, s hogy a savanyú jelentés nemcsak a savanyút, hanem a sósat, sőt egy halovány utalással esetleg a keserűt is jelenthette.

Jel, információ, kommunikáció - A látás szemiotikája

Elhamarkodott lenne általános véleményt mondani az ízérzés, ízérzet univerzalisztikus vonásairól. Feltételeznek genetikai okokat is az afrikaiak érzékenyebbek a keserű érzetekre.

Az ízérzetek átvitelének nyelvi lehetősége szinesztézia ugyancsak univerzálisnak tűnik. Az átvitelek sokszor ősi egyezésekre, szinkronicitásra utalnak.

Ezt tükrözik a nyelvi adatok is, amennyiben több nyelvből kimutathatóan bizonyos érzékterületek nemcsak szókészlettanilag, de szintaktikai területeken például taste is összekapcsolódnak.

Gyümölcsözőnek tűnik az egyes nyelvek szókészletének, frazeológiájának vallatása is, hiszen ebből nyelvben kódolt világkép hámozható ki ben elkészült Magyarország íztérképe.

látás műtét után glaukóma

Eszerint alapvetően édesszájú nemzet vagyunk. Háromszáz hagyományos magyar étel elemzéséből kiderült, hogy leginkább édesszájúnak számít Közép-Magyarország, a fűszeres ízlés a Dél-Alföldet, a sós ízek Nyugat-Magyarországot és az Észak-Alföldet jellemzik.

Magyar szavak és toldalékok eredete, főszerk. Zaicz Gábor, Tinta, Budapest,Uo. Hogy mindennek van-e kapcsolata vagy tükörképe a nyelvi anyagban, nem tudjuk. E témában pontos fölméréseket nem ismerünk. A bor szemiotikája A bor szemiotikájának, jeltanának nem lehetne jobb bevezetője, mint ez a mondás: Miért iszik a magyar ember?

A színét látja, az ízét érzi, azért iszik, hogy a hangját is hallja!

látás táblázat ellenőrzése

Mert a magyar ember bort iszik. Sőt: bort iszik az úton járó, akár szegény, akár báró. Tehát a magyar ember bort iszik, ráadásul valamennyi érzékszervével.

ÍZLELÉS, ÍZLÉS A BOR- ÉS PÁLINKAÍZLELÉS SZEMIOTIKÁJA

Minden érzékszervnek van jelvonatkozása. A látás és a hallás a leginkább társadalmiasult érzékszerv, ezen működnek a modern kor jelrendszerei, a beszéd, az írás-olvasás, illetve ennek újabban kialakult kevert formái. A többi érzékszerv rendszerint egy-egy kiemelt területen kap nagyobb súlyt: az ízlelés a kulinaritásban étkezésbenivászatbana szaglás az illatszerkultúrában, a tapintás az emberi érintkezésben. Az egyes érzékszervekkel kapcsolatos megnevező-nyelvi anyag rendkívül változatos eloszlású, s ez önmagában is jelzi, hogy menynyire tudunk, akarunk beszélni az adott kommunikációs közegről, jelrendszerről.

Értelemszerűen a kevésbé társadalmiasult jelrendszereket érezzük, spontán módon vesszük és nem verbalizáljuk. Ez természetesen így van jól, hiszen a kutatók nem győzik hangsúlyozni: a nyelv nem alkalmas a teljes értékű kifejezésre, a látás szemiotikája nyelvi közlés korlátozott. Az alábbiakból kiderül, hogy a magyar ember ötérzékesen tud beszélni a számára olyannyira fontos borról külön műfaj is kialakult a borral kapcsolatban, a bordalbár az egyes érzékszervek között különbség mutatkozik.

A szólásmondás szerint a magyar ember látja az ital színét, érzi az ízét, de még a hangját is hallani akarja. Hogyan is vagyunk a szemiotikai érzékelésbeli teljességgel? Mennyire hatja át a bor az összes érzékszervet, legalábbis a frazeológia vallomása szerint?

Meglátni és megszeretni. Nyilván így van ez a borral is. Vannak helyek, amelyek magukért beszélnek. Borház vagy pince.

Hordó, üveg, 14 Saját gyűjtés, palackozott bor fadobozban.

Szemiotika A valóságról alkotott ismereteinket, megfigyeléseinket jelek segítségével adjuk tovább, közöljük másokkal.

Vizuális élmény a bor állaga is: tiszta-e vagy zavaros. Beleköpött a koldus a pohárba ha november elején a tiszta bor felületén vékony hab mutatkozikfölfordul a bor üledékesmegtörik a bor a színe zavarossá válik. És a borhatás a látás szemiotikája vizuális élményt látványt vált ki: borvirág nőtt az a látás szemiotikája, kiverte a borhimlő, Igyunk, hogy pirosodjunk! Ahogy a szólásmondásban is, a meglátás után következik a megszeretés, azaz az ízlelés. Persze szemlélgetni, nézegetni, méregetni soká illik; gyertyafényben és talpas pohárban.

De csak meg kell ízlelni, kóstolni, fel kell hörpinteni, hajtani, le kell húzni. Azt mondta az öreg Kis, ne csak a látás szemiotikája, igyunk is, no meg azt mondta a kabai asszony, igyunk egyet komámasszony! Kabán kikutatták a szólás eredetét: a vitatkozókat, egymás hajának esőket ereszd el a hajamat! A két szólásmondás érdekessége, hogy az angol folklórban elterjedt wellerizmus szinte példa nélküli párjai minden fölfedhető közvetlen hatás nélkül, tehát talán elemi gondolatról van szó.

A kommunikáció és az érzékelés Az élő rendszerek közös jellemzője, hogy kommunikáció révén keresztül kapcsolódnak a környezetükhöz.

Bort sajt után tartja az egyik mondás, tehát ügyelni kell, hogy mit mire. Az italok közötti átjárást meg lehet-e gyógyítani a látást mínusz 10-el bonyolult szólásrend uralja: Aki leves után bort iszik, attól nem kérek tanácsot, Aki vizet tesz a borba, a guta üsse orrba, Sörre bor mindenkor Az ízlelés lényege: a bor reumája bocsánat a nyelvbotlásért, de ez is folklóradat: a bor aromája.

S hogy a tréfánál maradjunk: a budai piros bor nyelízű nyelhető, itatja magát. Sokan nem állják meg, hogy megszólják a rossz bort: Ennek a bornak is csak a teste van meg, a lélek kiszorult belőle.

látásélesség és szemcseppek

Vagy: Olyan savanyú, hogy ha a kecske seggébe farkába töltenék, elrivanna felordítana nagyon rossz, savanyú bor. Az ízlelésre a szaglás kapcsán még visszatérünk.

  1. Rossz látású srác
  2. ÍZLELÉS, ÍZLÉS A BOR- ÉS PÁLINKAÍZLELÉS SZEMIOTIKÁJA - PDF Ingyenes letöltés
  3. - вскричала Николь. Отец сказал мне, что намеревается сделать предложение той англичанке, за которой ухаживал.
  4. Сьюзан отчаянно пыталась встретиться взглядом со Стратмором. - А как мы узнаем, когда нам пора идти.
  5. Látás 0 2 mi ez

Az ízlelés folyamata tapintásos érzékelésen keresztül valósul meg. A bor végigsimogatja a szájat, az ízlelőbimbókat, a torkot, a nyelőcsövet, legvégül a gyomrot: Csúszik, mint a jó bor.

A másik szólás a nagyzolókra vonatkozik; nincs olyan, aki borban mosdana: Borral mosdik, kolbásszal törülközik. Hogy is tartja a bevezetőben idézett szólásmondásunk? A bor hangját is hallani akarjuk!

Szimpatikus embertudomány 9/1.

Ez tehát az akusztikum világa. Hogyan hallatszik a bor? Rövidlátás fogalma például a dugóhúzás.

Az etikett szerint társaságban koccintással indul az ivászat. Ezzel szemben azt mondja a szólás: A jó bort koccintás nélkül is meg lehet inni. Aki gyorsan iszik: Jól beleharap a borba. Innen a borozó elnevezése: borharapó. Aki lassan: az szürcsöli, ehhez nem kapcsolódik szólás. És a többi: Felvágta a nyelvét Boriska. A jó bor hosszú meséje az iszákosnak.

De nem minden észlelés során találkozunk jelekkel - csak ha információs szándéka van valakinek. A szemiotika megalapítója A látás szemiotikája de Saussure Átfogó tudományos elméletnek tekintette, amely a nyelvtudomány számára biztos módszereket szolgáltathat.

Borban az igazság. A bor beszél belőle. A bor megoldja a nyelvét. A borhatás akusztikus túlzásokhoz vezet. Az összhatás egyik eleme részben szintén akusztikai: borbeszki, azaz bor be, ész ki. A szaglás eddig kimaradt az érzékterületek közül.