A látás és az észlelés jellemzői. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok - A látás észlelésének jellemzői
Vibráció Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia főként a hullámtermészetü Tudjuk, hogy az észlelő élőlény környezete olyan ingerek sokaságából áll, a látás és az észlelés jellemzői többségét fizikai jelek például hullámtermészetű jelek, mint a hang vagy a fényilletve kémiai anyagok oldott vagy gáznemű anyagok, mint az ízlelés vagy a szaglás esetében alkotják.
Ezt az átalakítást, átfordítást nevezzük transzdukciónak. Valamennyi érzékelési osztályban, szakszóval modalitásban látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintása feldolgozás a transzdukcióval, azaz a szenzoros kódolás folyamatával kezdődik.
- Это ты его выключил. К тому времени, когда капитан Пиоджи наконец получил приказ отправить пленников в Нью-Йорк в одном из геликоптеров, Арчи успел глубоко потрясти всех солдат в лагере.
Az egyes érzékleti modalitásokban a receptorok adott típusú fizikai vagy kémiai ingerekre reagálnak. A receptor átalakító funkcióinak megfelelő ingert nevezzük megfelelő vagy adekvát ingernek lásd az összefoglaló 1. Az adekvát ingerek a receptorok átalakító funkciójának köszönhetően ingerületté, azaz olyan neurális impulzusok sorozatává alakulnak át, amely akciós potenciálok formájában továbbítódik az agyba.
Tartalomjegyzék A látás észlelésének jellemzői. Percepció — a látás folyamatai Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik.
A szenzoros kódolás kettős folyamat, részben anatómiai különböző idegrostok állnak az egyes működések szolgálatábanrészben idői tulajdonságokkal például a sejtkisülések aránya, sebessége jellemezhető.
A különböző ingerek olyan akciós potenciálokba fordítódnak át, amelyeknek a variációs lehetőségei igen sokfélék. Az agyba az idegimpulzusok a megfelelő érzékelési pályákon, különböző kéreg alatti átkapcsolóállomásokon szubkortikális struktúrák továbbhaladva jutnak el az agykéreghez.
Észlelés – Wikipédia
Az érzékelés-észlelés folyamatai szempontjából fontos tudnunk emlékezzünk anatómia-élettan tanulmányainkrahogy az elsődleges feldolgozást végző szenzoros kérgi területek működésére minden modalitásban egy igen összetett és meghatározott feldolgozási hierarchiát alkotó kérgi rendszer épül.
Ezzel részletesen majd az egyes fejezetekben ismerkedhetünk meg. Az érzékelés és észlelés pszichológiája az a terület, amely a releváns élettani és anatómiai ismeretekre is erősen alapoz. A folyamatok valódi, mélységében való megértése ma már alig lehetséges az idegtudomány alapvető eredményeinek ismerete nélkül.
Észlelés — Wikipédia Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus.
A klasszikus és modern tudás megszerzése során sem kerülhetjük meg ezeket, sőt könyvünkben is sokszor lesz szó azokról az idegtudományi adatokról, amelyekre az általános kísérleti pszichológia támaszkodik. A pszichológiai alaptanulmányok során mélységében pszichofiziológia vagy sokszor csak nagy vonalakban ismertetett módszereket az emlékeztető szövegdobozok foglalják össze lásd Hagyományos módszerek az észlelés és a figyelem vizsgálatában; Képalkotó eljárások.
A módszerek bemutatási mélysége aszerint változik, hogy kötetünk egyes fejezetei és általában a kísérleti pszichológia területei milyen mértékben támaszkodnak rájuk. Megállapítottuk, hogy az észleléspszichológia történetében két alapvető felfogás, ebből pedig két eltérő modell alakult ki. Ezek a közvetlen és a közvetett észlelés elméletei.
A látás és az észlelés jellemzői,
A közvetlen észlelés modelljei korán, már a A közvetlen, direkt vagy adatvezérelt bottom-up feldolgozást középpontba állító modellek megállapításainak lényeges az életkorral kapcsolatos látásgyakorlat, hogy a világ valamennyi ingere közvetítő folyamatok nélkül is hozzáférhető az észlelő számára. Ennek alapja az, hogy a környezeti ingerek az észleléshez szükséges összes információt rendezetten és egyértelmű formában hordozzák.
A közvetlen észlelés elméleteiben a mentális folyamatoknak nincs szerepük, vagy nem tudatos döntéseket, értelmezéseket szolgálnak. A közvetetett, indirekt vagy koncepcióvezérelt top-down modellekben a szenzoros ingerek az észlelést szolgáló következtetéseknek csak alapját jelentik, az észlelés számítási műveletek eredménye. Közvetett észlelésre azért van szükség, mert a környezeti ingerek input a világ tárgyairól és eseményeiről pontatlan információval szolgálnak.
Ezekben a modellekben a közvetlen észlelés elméleteinek következtetés mechanizmusa helyébe a számítási műveletek komputációk lépnek, az észlelés kognitív műveletekre, számításokra támaszkodik.
Az észlelés dinamikus modellje szerint az észlelőrendszer számára feldolgozhatónál több információ felvétele a világ reprezentációjához igazodik. A környezet perceptuális explorációja befolyásolja az ezekből az információkból történő mintavételt, az exploráci- ót reprezentációk, sémák irányítják. Az észlelés folyamatai perceptuális ciklust alkotnak, ezt a múlt tapasztalatai, a jelen információi és a későbbi viselkedés kapcsolatai alkotják.
Az észlelés több szintet fiziológiai, kognitív, interperszonális, szociokulturális érintő komplex folyamat. Megállapítottuk, hogy az észlelés során a felismerést elemi folyamatok, az elkülönülés és a csoportosítás alapozzák meg.
Az észlelés és tudat viszonyával kapcsolatban a látás és az észlelés jellemzői érveltünk, hogy a tudat és észlelés disszociációjára utaló különleges jelenségek mindenekelőtt a hozzáférés tudatosságának eltérő szintjeire, és nem általában a tudat és észlelés elkülönülésére engednek következtetni. Bemutattuk, hogy az érzékelés alapjelenségei az észlelést szolgálják.
A környezet fizikai jeleinek átalakítása transzdukció az érzékszervek receptoraiban történik. A receptor átalakító funkcióinak megfelelő adekvát inger ingerületté, azaz olyan neurális impulzusok sorozatává alakul át, amely akciós potenciálok formájában továbbítódik az agyba.
Percepció – a látás folyamatai
Mi a szenzoros információ szerepe a közvetlen és közvetett észlelés elméleteiben? Miként változik a mentális folyamatok szerepe a közvetlen és közvetett észlelés elméleteiben? Mi a séma szerepe Bruner perceptuális készenlét és Neisser perceptuális ciklus modelljében? A perceptuális elhárítás a feldolgozás mely szintjein érvényesülhet? Miként értelmezhető a tanulás és észlelés viszonya a perceptuális tanulás modelljeiben?
Mi a különbség az észlelési többlet és az affordancia között? Mi a mai pszichológia észleléskoncepciója?
A látás észlelésének jellemzői. Percepció – a látás folyamatai
Az érzékelésnek melyek az alapfolyamatai? Mi az észlelés és a tudat viszonya? Milyen új szempontokat vezetnek be az észlelés magyarázatában a komputációs elméletek? A perceptuális készenlétről.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
In: Pléh Csaba — Boross Ottilia szerk. Osiris, Budapest, Dúll Andrea Az érzékelés és az észlelés. In: Oláh Attila — Bugán Antal szerk. Gregory, R. A megtévesztett szem. Sekuler, R. Osiris, Budapest.
Szokolszky Ágnes Kutatómunka a pszichológiában.
