Nézet a kereszténységről


Napjainkban már gyengül őben, letűnőben van, mint ahogy az a korszellem is, amelynek a terméke.

Nézet a kereszténységről. Mit jelent számomra kereszténynek lenni? - Bábeli könyvtár

Mindazonáltal igen jelentőségteljes még ma is, hatásai és egyes elemei pedig valószínűleg sohasem fognak eltűnni. Jó kétszáz éven át — nagyjából a Eszerint nincsen szükség "ideológiákra", elvekre, csak puszta jelenségek vannak, melyek észlelhetők. A kereszténység és a Szentírás pusztán történeti jelenség, mely történetkritikai eszközökkel megérthető… Csak a kritikus magatartás lehet tudományos. Az igazság fogalmáról csak pluralista értelemben lehet szó, töredék részigazságokat lehet csak feltárni, a biztos mércéül szolgáló kinyilatkoztatott isteni igazság valójában nem elérhető, nem határozható meg pontosan.

Ennek megfelelően a vallást többnyire magánügyként kezeli az irányzat, tág teret hagyva a szubjektív értelmezéseknek. Gyakorlati példa arra, hogy miképpen boncolgatja pl.

Kereszténység

Kik vagyunk mi? Milyen kapcsolatban vagyunk egymással? Mi mindennek az értelme? És így tovább. Mindegyik a maga környezetéből és a saját szemszögéből indult ki. Mindegyik a maga korának meglátásaiból, fogalmaiból és szókincséből rakta össze a válaszokat. A válaszokat nem tantételekben, nem dogmákban fogalmazta meg, hanem történetekben: a teremtés történeteiben.

Filozófiai vagy tudományos magyarázatok helyett ezek inkább tekinthetők művészi alkotásoknak, mint a regény vagy a költemény.

Nézet a kereszténységről. Közép menü

Elsősorban nem a tartalomban van az igazságuk, hanem a mondanivalóban, az üzenetben, talán úgy is mondhatjuk: ráéreznek az igazságra. A teremtéstörténeteket az élet nagy alapkérdéseivel foglalkozó mitológiai történeteknek nevezhetjük, amelyek az nézet a kereszténységről az Istennel kötik össze, és ezért a mindennapi, a kézzelfogható igazságnál egy fontosabb és mélyebb igazságra mutatnak rá. A két történet [1Móz E folyamat során eljutott az ősi zsidósághoz is, bizonyára ők is igazítottak rajta, majd méltónak tartották, hogy a szent iratokba bevegyék.

Azóta évezredek múltak, és az egymást követő nemzedékek — a Biblia kialakulása előtt és óta — isteni lelkülettel töltöttnek élik meg ezeket a történeteket.

Nézet a kereszténységről

Ezért és így került be a mi Szentírásunkba, ezért drága kincsünk ez ma is. Ezt valószínűleg őszintén így gondolja, így rendezi el magában a végső kiértékelést. Felmerül azonban a kérdés: Hol van itt a racionalitás? Józan racionalitás alapján mást kellene kimondania egy ilyen fejtegetés végén.

Ha ugyanis helytálló mindaz, amit a bibliai eszmék keletkezéséről mondott, akkor felolvadt, szertefoszlott a kinyilatkoztatás eszméje. Úgy hat ez az irányzat, mintha mindenáron produkálni akarná azt a tudományosságot és racionalitást, amely megfelel egy korszellem igényének, noha igazából nem tudja ezt megvalósítani.

Nem tudja, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs hozzá tényanyaga. A Biblia határozott állításokkal, tekintéllyel szól sok olyan dologról, amelyeket illetően nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő bizonyító anyag sem pró, sem kontra.

Még az ókori eseményeket és személyeket illetően sincs rendszerint annyi irodalmi vagy régészeti adat, hogy ezekkel — a mából visszatekintve — valóban racionálisan ellenőrizhetnénk az egykori bibliai történéseket, nem is beszélve az őskorról, avagy a földi szférán kívüli, természetfeletti világra vonatkozó kijelentésekről.

Ugyanakkor a bibliai kijelentések az emberi racionalitás nyelvén szólnak, nézet a kereszténységről igényt is tartanak arra, hogy racionális meggyőződéssel fogadjuk el őket valóságnak, beleértve ebbe a bibliai iratgyűjteménybe foglalt prófétai beszéd isteni kinyilatkoztatás voltát is.

A racionális meggyőződésre jutásnak más az útja a bibliai kijelentéseket illetően. Ez az irányzat tehát — noha formálisan nem adja fel azt az igényt, hogy a kereszténység kinyilatkoztatott vallás, amelynek alapja az Istentől ihletett Nézet a kereszténységről — ténylegesen felbomlasztja, hiteltelenné teszi ezt az alaptételt. Milyen kritika éri az utóbbi időben ezt az irányzatot a keresztény teológián belül?

látásélesség 40 után

Az általuk olvasott munkák szinte mindegyikében ellentétes nézeteket találnak. Mi a történetkritika értéke, ha minden csak felvetés, és szinte semmi sem világos?. Tanítványaim azt kérdezik: Mi közünk nekünk mindehhez? Mivel járulnak hozzá ezek a magyarázatmorzsák a mi szövegértésünkhöz?

A másik fő hibája ennek a megközelítésnek az elfogult kritikai hozzáállás.

Mi a keresztény nézet az öngyilkosságról? Mit mond róla a Biblia?

A kérdésfelvetéseknél és a merész következtetéseknél éppen a tudományos realizmus hiányzik. Sokkal inkább jellemző sokszor az eredetiségre törekvő ötletszerűség. A feltevések tényként kezelése is szokásos, ami pedig kiváltképpen tudománytalan eljárás. Tudományos akar lenni tehát ez az irányzat, mégis éppen a tudománytalan magabiztosságot lehet leginkább felróni neki. Racionalista teológia a neve, de többnyire nem egészséges racionalitást képvisel, hanem elfogult, szélsőséges ultraracionalizmus jellemzi.

A kereszténység eredeti alapjai, alapelvei mintegy porrá omlanak szét e jellegzetes módszer és megközelítés alkalmazása nyomán. Szubjektív megjegyzés: Fájdalmas belegondolni, hogy olyan sok tehetséges, tisztességes teológus, vagy képzett laikus sem tud elszakadni ennek az irányzatnak az alapvető szellemiségétől, noha komolyan veszik a kereszténységüket, és a szélsőségekkel már nem is azonosulnak.

Kínozza az embert a kérdés, vajon miért nem vonják le nézet a kereszténységről következtetést abból, hogy mennyi ellentmondással terhelt ez az irányzat? Miért nem látják, hogy ez igazából egy olyan korszellem szülötte, amely már a múlté, s melynek magabiztossága és az elfogultságai tarthatatlannak bizonyultak, nemegyszer az azóta hatalmasat fejlődött tudomány oldaláról is?

Miért nem nyilvánvaló számukra, hogy egyáltalán nem adekvát módszer az emberi ész fölényével közelíteni az Írásokhoz, ha — akár csak feltételesen is — szóba állunk a Biblia isteni kinyilatkoztatás voltával? Miért nem világos, hogy sokkal inkább a természettudós módszerére, a megismerni kívánt valóság előtti alázatra, azaz egészen gondos megfigyelésre és az összegyűjtött tényanyag alapos átgondolására nézet a kereszténységről szükség? A válasz valószínűleg abban keresendő, hogy nehéz dolog elfogadni, hogy annyi tudós kutató eleve tévúton járt, s annyi tudományos munkát és teljesítményt nagyrészt értelmetlennek és értéktelennek kell minősíteni végül.

Kategória: Világ-nézet Megjelent: Pár napja kétségbeejtő riport jelent meg egy hetilapban arról, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai hajléktalanszállását a Gázművek ki akarta zárni a gázszolgáltatásból, mivel már harminc millió forintra duzzadt a tartozása. Az Egyesület szeretetotthonában mintegy hatszázan kapnak éjszakai szállást, melegedést, ételt, orvosi ellátást és óvodát is biztosítanak a hajléktalanok gyerekeinek. Az Egyesület dolgozói nem engedték elzárni a gázellátást és elbarikádozták magukat.

Nehéz szembesülni azzal, hogy ekkora tévedésre képes az ember a tudományosság köntösében. Kétségtelenül szellemi és erkölcsi bátorságot igényel az annyi nagy név által képviselt irányzat tévedéseivel való teljes leszámolás. Két, súlyos kijelentést tartalmazó bibliai ige jut eszembe gyakran ezzel az irányzattal kapcsolatban. Hangsúlyozom, hogy nem az irányzat képviselőinek az indítékát akarom minősíteni idézésükkel, mert sokan az emberi tehetségbe, képességekbe és tekintélyekbe vetett jóhiszemű, de alaptalan bizalommal követik ennek az irányzatnak az eszmeiségét és módszereit, amint erre az imént utaltam.

Bizony, íme hazugságra munkál az írástudók hazug tolla! Ez az elv azonban nem ennek az irányzatnak a találmánya.

A sola Scriptura elvet valló Elsősorban a nagy történelmi tradíciójú népegyházakban, a római katolikus és protestáns egyházakban, mindenekelőtt a nézet a kereszténységről intézményekben és a lelkészek körében, akik ilyen szellemű teológiai képzésben részesültek.

Fontos ráirányítani azonban a figyelmet arra, hogy — mintegy fáziskéséssel — erőteljesen hódit ez az irányzat ma több úgynevezett új protestáns közösségben is, az elegyháziasodás folyamatával párhuzamosan, annak mértékével egyenes arányban.

A szóban forgó irányzat alapvetően liberális szemléletű, de gyakran jól összefér az egyházias konzervativizmussal is, noha a kettő más vonatkozásban egymás ellentéte. A liberalizmus esetében kézenfekvő a szellemi rokonság, az összeillés, de hogyan jön össze ez az irányzat az egyházias konzervativizmussal?

A válasz abban a tényben keresendő, hogy az egyházias konzervativizmusnak mindig is kényelmetlen volt és kényelmetlen lesz a jövőben is a bibliai kinyilatkoztatás egyenes beszéde, igazság és tévedés, helyes és helytelen között kompromisszumot nem ismerő határozottsága. Az élményorientált irányzat Ez az irányzat is a korszellem szülötte. Egészen új jelenségről, saját korunk jellegzetes irányzatáról van tehát szó.

Az élmény- vagy élvezetvallás megjelölés nem általánosan ismert. Egy német szerzőtől, dr. Olyan találó, hogy megfelelőnek a látásélesség hirtelen csökkent ezt használni, annál is inkább, mivel viszonylag új jelenségről van szó, főként kelet-európai vonatkozásban, amelynek az elnevezése még nem kiforrott.

Mi a lényege ennek az irányzatnak? Részleteket idézek Bruno Schwengeler Valódi hit vagy élményvallás? Stephan Nézet a kereszténységről. Az első részben a nyugati társadalmak élménytársadalom voltát vázolta fel, amennyiben már nem annyira a munka, a fáradozás, a szenvedés, a takarékoskodás, a nélkülözés és a kötelességtudat jelentik az élet tartalmát, hanem az élvezet, a szórakozás, a személyes boldogság, a "fő, hogy jól érezzem magam" elve, a kedvtelések és a befelé orientáltság.

Egy közvélemény-kutatás során fiatalokat kérdeztek meg arról, hogy mit szeretnek a legjobban. A fiatalok 43 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika. Holthaus szerint "az ember sem jobbos, sem nem balos, hanem élvezetpárti".

Reinkarnáció a korai kereszténységben - Alternatív nézet

Ez az élvezet- és élményaspektus keresztény körökben is egyre fontosabb szerepet játszik. Kabaré-előadók, zsonglőrök, bohócok, pantomimjátékosok, táncosok, színészek, show- bűvészek, bábjátékosok, mozgásművészek és természetesen zenészek egész hada lepi el a keresztény köröket, hogy új színt adjon az igehirdetéseknek és a rendezvényeknek.

gyakorlat, hogy visszanyerje a látást

Ezzel a mesterfogással szeretnék megszólítani az evangéliumtól távol lévőket, hogy így nyerjék meg őket Jézus Krisztusnak. Hogy mennyire befolyásolják az élvezet- és élménytársadalom erői már a keresztény hit központi elemeit is, azt dr. Holthaus többek között a Biblia-magyarázat, a prédikáció, az istentiszteletek és az istenkép terén mutatta ki. A fokozódó élménykegyesség hatására a Biblia-magyarázat gyakran csak a személyes látásra szorítkozik: mit mond ez az igerész nekem? Hogyhogy csak számodra?

Létezik-e Biblia-kontextualizálás individuális módon?

  • Amint azt a látás 2021látja
  • Egyik napról a másikra helyreállítsa a látást
  • Igazi keresztények, szevasztok!
  • Mi történik a kereszténységgel?
  • Akut látás állapota
  • Kereszténység – Wikipédia

A bevezető programok egyre hosszabbak, az igehirdetések egyre rövidebbek. Mivel a modern embernek nyújtani kell valamit, természetesen nagy hangsúlyt fektetnek a változatosságra. Időnként elmosódnak az istentisztelet és a show-műsor közötti határok…Észrevétlenül megváltozott még az istenkép is.

Isten már nem a szent, igazságos Isten többé, hanem csak a kedves, gyengéd apa. Istent baráttá minősítik át, aki sohasem mond ellent nekem, hanem igazol engem.

Mi a keresztény nézet az öngyilkosságról? Mit mond róla a Biblia?

Egy amerikai szociológus, Christopher Lash könyvének címe jut eszembe. A könyv maga nem volt annyira érdekes, mint amennyire telitalálat volt a címe: Az önimádat társadalma.

Jézus Krisztus SZUPERSZTÁR? - DEC

A mai, posztmodern mentalitással áthatott nyugati társadalmakat nem lehetne ennél találóbban jellemezni. Az élménykereszténység egy az egyben az értékvesztett, önimádó posztmodern társadalom terméke, amely valódi tartalmak és értékek helyett immár csak hangulatokat, korábbi élményeit meghaladó újabb élményeket, legeket és extrákat keres a benne levő nagy űr betöltésére, feledtetésére.

Kik, hol képviselik ezt az irányzatot? Megjelenik azonban ez a szellemiség a maga jellegzetességeivel a karizmatikus eszméket és kegyességet egyébként elutasító keresztény egyházakban és közösségekben is, köztük a kisebb, új protestánsnak nevezett, utóreformációs mozgalmakban, közösségekben is.

A Római Katolikus Egyház legfelsőbb körei által pártfogolt Passió c. A film lelkes fogadtatása — az ún. Ezért világos határvonalat kell húznunk, hogy mi tekinthető fundamentalizmusnak, és mi nem. Ez időben szakadás következett be a liberális és a konzervatív protestáns keresztények között az Egyesült Államokban. A konzervatív teológiához és a nagy ébredési mozgalmakhoz tartozók ban megalkották a "Niagarai hitvallás"-t… közt kiadtak egy 12 kötetes sorozatot, ennek címe volt: "The Fundamentals", a fundamentumok.

Később a fundamentalisták két ágra szakadtak: 1. Többféle fundamentalizmus van tehát, de felismerhetők közös vonásaik. Közismert, hogy a hydrocephalus befolyásolja a látást az iszlám fundamentalizmus — de akár a hindu vagy ortodox judaista fundamentalizmus is — milyen könnyen válik a terrorizmus melegágyává. Itt az ideje tehát, hogy végre pontosan meghatározzuk, mi a fundamentalizmus.

Nézet a kereszténységről kínál, mégpedig nemcsak a mennyben, hanem a földön is. Hogy a fundamentalizmus miként fenyegeti a békét, arra példát szolgáltathatnak a muzulmán államok.

Meddig hallgathat egy keresztény?

A judaizmusban és a hinduizmusban is van politikai súllyal bíró fundamentalizmus. Meggyőződése, hogy az általa képviselt legfőbb jót egyszerűen uralomra kell juttatni, érvényesíteni kell az egész emberiség üdvére, tekintet nélkül mások lelkiismereti meggyőződésére.

Bővebben: Keresztény hittételek A kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és bűnbe esett. Ezzel együtt a teremtés is megsérült, és megjelent a világban a bűn következménye: a szenvedés és a halál. Az ember a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni. Isten Krisztus képében emberré lett, magára vette az emberiség összes bűnét, és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa az őt elfogadókat.

Ebből következően elutasítja az állam és egyház szétválasztásának elvét és gyakorlatát, s a köztük lévő válaszfal lebontására törekszik. Ez az irányzat tehát nem ismeri el és nem tartja tiszteletben a lelkiismereti szabadság elvét, s ha megerősödik, még a liberális toleranciát is megszünteti a másként gondolkodókkal szemben.

Nézet a kereszténységről csak az iszlám, a hindu nézet a kereszténységről a judaista fundamentalizmust emlegettük, előzőleg felvezettük már azonban azt az állítást, hogy keresztény fundamentalizmus is létezik. Sőt azt kell mondanunk, hogy igencsak megerősödőben van, és elszántan uralomra tör, elsősorban az amerikai és európai kereszténység körében, a globalizáció nézet a kereszténységről azonban mindinkább éreztetni fogja hatását.

A világ figyelmét leköti a fundamentalista iszlámmal vívott küzdelem, és eközben csak kevesen veszik észre, hogy ez valójában inkább a vallási fundamentalizmusok egymás elleni mérkőzése.

A. Dobroslav-Dobrovolsky a kereszténységről és a pogányságról - Alternatív nézet

Találó megállapítás volt olvasható a napokban az International Herald Tribune c. De a keresztény fundamentalizmus kártétele ennél is nagyobb, mert nagyrészt valójában Biblia-ellenes hagyományokat védelmez harciasan és igyekszik kötelezővé tenni. Az irányzat valójában az egyházat és az egyházba vetett hitet kívánja megtenni fundamentumnak a világi társadalom számára is. Kik, illetve hol képviselik a keresztény fundamentalizmust?

Mindenekelőtt a római katolikus egyházra vonatkozóan kell azt a megállapítást tennünk, hogy nézet a kereszténységről és lényege szerint fundamentalista, még ha egy ideig — a modern liberális eszméket valló, személyes szabadságjogokat érvényesítő társadalmakban — nem is juttatta markánsan kifejezésre ezt az alapállását.

Vallja ugyanis egyháza tévedhetetlenségét, a Vatikán pedig megtestesíti az állam és az egyház szétválasztatlan egységét. Ismert tény, hogy a lelkiismereti szabadság elvét csak nagyon nehezen sikerült, szolid formában, nyilatkozatba foglaltatni a II. A római egyház alapvető álláspontja az, hogy csak az igazságnak van joga létezni, amelyet viszont saját maga határoz, illetve testesít meg. A tévedhetetlenség dogmájából következik, hogy a római egyház sohasem ítélte el elvileg középkori eretneküldözéseit, és ez a jövőben sem várható.

látási problémák szürkehályog

Sok információ jutott el hozzánk az utóbbi időben Amerikában kibontakozó protestáns fundamentalizmus egyre harciasabb megnyilatkozásairól és folyvást növekvő politikai súlyáról is. Közismert, hogy a keresztény fundamentalizmust képviselő ún. Ez a tény önmagában mutatja a fundamentalista kereszténység erősödő politikai aktivitását. Ugyancsak a keresztény fundamentalizmus jegyében folyt a harc a közelmúltban az európai alkotmány körül.

E törekvések lényege: az Isten előtti felelősséget, illetve Európa keresztény vallási gyökereinek az elismerését az európai jogrend alapjává kell tenni. Ez lehetővé teszi, hogy — amikor megérik erre a helyzet — hatalmi szóval, polgári törvényhozás útján mindenkire rákényszeríthető legyen a keresztény valláserkölcsi rendhez igazodás.

A keresztény Európáért folyó küzdelem kétségkívül újból és újból fel fog lángolni, míg csak célt nem érnek a szóban forgó fundamentalista keresztény törekvések.

ahonnan a látás gyorsabban ül

A biblikus irányzat Ezt az irányzatot elegendő csak egészen röviden jellemeznünk, oly módon, hogy összegezve felsorakozatjuk látás kineziterápia előbbi irányzatoktól eltérő meggyőződéseit és jellegzetességeit. Vallja a Biblia történetiségét, de nem reked meg az emberi oldal boncolgatásánál, amelyet elkülöníthetetlennek tart, mivel a Biblia Isten-emberi beszéd voltának megbonthatatlan egységét nézet a kereszténységről.