Látás az agy melyik része
A szemlencse domborulatát, és ezáltal a szem fókusztávolságát aszerint változtatja, hogy közeli vagy távoli tárgyra összpontosítunk akkomodáció. A retina kétféle fotoreceptort tartalmaz, pálcikákat és csapokat, melyek különböző intenzitású fényingerekhez adaptálódnak.
A retinán a receptorok átlagos sűrűsége: A retina az emberi szervezet leginkább oxigénigényes szövete. Kahánné ; Sekuler és 75 Pálcikák A pálcikák a szürkületben vagy sötétben való, ún.
Mi okozhat látászavart?
A spektrumról akromatikus érzet keletkezik, vagyis sötétben nem látunk színeket, csak szürkét, feketét, továbbá nem látunk élesen sem. Periferiális látásunk is a pálcikák működésétől függ.
A látás és az agy kapcsolata
Az emberi szemben a látáshoz szükséges vitaminok millió pálcika van. A pálcika fényérzékeny pigmentje a rodopszin, mely már egy fotonra is reagál.
Csapok A csapok a világoshoz adaptálódtak, ez az ún. A csapok a világosságra csak kismértékben, sokkal inkább a hullámhosszra érzékenyek, vagyis az általuk felvett ingerek a spektrumról kromatikus érzetet keltenek a szemlélőben.
Egyszerűbben: a csapok segítségével érzékeljük a színeket, feltéve, hogy a megvilágítás elegendő. Az emberi szemben körülbelül 8 millió csap van. A retina csapjai háromfélék lehetnek, mindegyik különböző abszorpciós elnyelő képességű jodopszint, vagyis fényérzékeny pigmentet tartalmaz ld.
Az éleslátás is teljesen a csapok működéséhez kötött: az éleslátáshoz látás az agy melyik része a színlátáshoz viszonylag sok fényre van szükségünk!
A túlságosan sok A csapok és pálcikák működésének felcserélődéséhez egy bizonyos időre akár több percre van szükség. A világosra történő adaptálódás gyorsabban megy végbe, mint a sötétre történő. A sárga festékanyag a lutein, ez védi a szemet a rövid hullámú UV sugaraktól.
A sárgafolt középső része a látógödör fovea centraliskörülbelül a pupillával szemben. A fovea az éleslátás helye, ez kizárólag csapokat tartalmaz. Ezen a kicsiny területen minden egyes csapnak közvetlen, önálló ideg-összeköttetése van a látóközponttal.
Mi okozhat látászavart?
A retinán a sárgafolttól távolodva, a csapok aránya egyre csökken és növekszik a pálcikáké, a széleken már csak pálcikák vannak. A mintegy millió fotoreceptor ingerületeit egy millió látóideg vezeti el, de kevesebb csaphoz tartozik egy-egy látóideg: a sárgafolt minden csapjából egy-egy látóideg vezet el.
Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket.
Az információ továbbítása szempontjából előnyösebb, ha csak kevés receptorhoz tartozik látóideg, mert így közvetlenebb az összeköttetése az aggyal. A retina látás az agy melyik része felé haladva, ahogy a pálcikák aránya növekszik, úgy jut egyre több receptor egy látóidegre.
Látóidegpályák A látóidegek köteget alkotva, a vakfolton papilla nervi optici lépnek ki a szemgolyóból és haladnak az agy felé. A vakfolt alatt nincsenek receptorok, ezért itt, ezen a ponton nem látunk.
Emberi szem — Wikipédia Fizikai leírás[ szerkesztés ] Az agy tapintásra puha, kívülről barnásszürke, belül árnyalatilag enyhén váltakozó kissé sárgás fehér testrész. Egy felnőtt férfi agya átlagban 1,37 kg-ot nyom és 1,26 liter térfogatot foglal el, egy felnőtt nő agya átlagban 1,24 kg tömegű és 1,13 liter térfogatú. A szürkeállomány színét az idegsejtek lényeges mennyiségbeli jelenléte okozza, a túlnyomó részben dendritekből és axonokból álló fehérállományét az axonok fehéres burka, a mielinhüvely. Az emberi szem és a látás Az emberi agyban becslés szerint 50— milliárd idegsejtvagyis neuron van. Ezek között kb.
Tapasztalatból tudjuk, hogy ez nem zavar bennünket, részben mert a két szemmel való látás korrigál, másrészt a szem állandó, akaratunktól független, apró rezgéseket végez, akkor is ha egy pontra szegezzük a tekintetünket, ennek következtében a látvány egyes ingerei a retinának mindig más-más pontjaira esnek. Agyi látóközpont A látóideg rostjai az agyban két fő központba futnak be: egy részük az agytörzsnek arra a területére, mely a kezdetlegesebb fejlődési szintű és az alacsonyabb rendű gerincesekre jellemző.
Más részük —az embernél ezek alkotják a nagyobb hányadot—, a nagyféltekék látókérgével tartanak kapcsolatot.
A két szemből érkező látóidegek egy része a saját oldalának megfelelő agyféltekébe érkezik, más része viszont az ellenkező oldalra. Így a látókéreg mindkét fele mindkét szemből kap információkat.
Az ember a szemével néz és az agyával lát Felhasznált és ajánlott irodalom:.