Ami a legjobban működik a látás szempontjából
Emberi szem – Wikipédia
Egysejtűek[ szerkesztés ] Az egysejtűek csak a fény irányát és intenzitását érzékelik Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak. Ilyenek például az ostorosmoszatok mozgásai, ezek a pozitív foto taxis miatt a jobban megvilágított vízrétegek felé haladnak, majd fényes helyre érve negatív fotokinézissel lelassítják mozgásukat, hogy tovább maradhassanak megfelelő fényviszonyok között.
Ostoruk alapi részén kék fényt érzékelő fotoreceptor található, mellette pedig egyoldalas helyzetben kék fényt elnyelő szemfolt sztigma. Csalánozók[ szerkesztés ] A csalánozóknál nem fejlődött ki külön szerv a fény érzékelésére, a különböző kívülről jövő ingereket egész testfelületükön át veszik fel, néhány medúzafajnál viszont megjelennek a kezdetleges fényreceptorok is.
Laposférgek[ szerkesztés ] A laposférgeknél a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek és ezek a hám alá süllyednek. Így kezdetleges csésze- és gödörszemek alakulhatnak ki.
- A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót.
- Lejtő a látástól
- A nazarbekov jövőképe
Gyűrűsférgek[ szerkesztés ] A gyűrűsférgeknél az állat feji részénél találjuk meg ezeket a sejttömörüléseket. Egyes fajoknál már találkozhatunk bonyolult felépítésű látószervvel pl. Puhatestűek[ szerkesztés ] Éti csigánál a hosszabb tapogatók végén találhatóak a gödörszemek A puhatestűek közül a csigákra és a fejlábúakra jellemző a fényérzékelés.
- Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
- Van-e mínusz 14
- Valódi-e a látás helyreállítása
A fejlábúaknak már kép- és színlátásra alkalmas hólyagszemük van, mely a hám betüremkedéséből alakult ki. Ízeltlábúak[ szerkesztés ] A látószervek fejlődésében külön irányt képvisel az ízeltlábúak szeme, ami pontszem vagy az összetett facetta- szemamely több száz egyszerű szemből áll. A rákoknál a facettaszem egyszerű szemekből összetevődő mozaikszem mellett találunk fényérzékeny dúcidegsejteket is.
A rákok és a rovarok összetett szeme hasonlóan bontja fel a képet, mint a puhatestüek hólyagszeme.
A fény kitinlencsén keresztül jut a sejtekhez. Itt a fényérzékelő sejtek nem süllyednek a testbe hanem kiemelkednek belőle, hogy több fény juthasson a szembe.
Minél több szem alkotja az összetett szemet, annál jobb lehet a kép minősége. A legtöbb rovar csak néhány milliméter, néhány ami a legjobban működik a látás szempontjából vagy legjobb esetben néhány méter távolságra lát élesen. Tüskésbőrűek[ szerkesztés ] A tüskésbőrűek törzsénél nem találunk látószervet, de valamilyen formában ők is érzékelik a fényt.
Ez a fényérzékenység feltehetően a kültakaróban jelen levő pigmentált sejtekhez köthető. Az összetett szem is alaklátó szem, de a legtöbb szempontból tökéletlenebb működésű, mint a gerincesek hólyagszeme.
- Az emberi szem és a látás Ami a legjobban működik a látás szempontjából
- A látás skála mérése
- Bimolekuláris látás
- Ezt nap mint nap átéljük, anélkül, hogy gondolnánk rá: a szemeink több mint különböző színárnyalatot érzékelnek, tökéletesen megkülönböztetik a legrészletesebb árnyalatokat is és több mint 20 színárnyalatot és fényerősségi szintet ismernek fel.
- Emberi szem – Wikipédia
- Az emberi szem és a látás Ami a legjobban működik a látás szempontjából Szem- és látásvédő vitaminok 2.
Két vonatkozásban viszont az ízeltlábúak mozaikszeme a fejlettebb. Egyrészt nagyobb az összetett szem látótere, másrészt az ízeltlábúak szeme gyorsan mozgó képek felbontását nagyobb sebességgel képes elvégezni, mint a gerincesek szeme. Míg az ember, ha 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt már folyamatos mozgásként érzékeli, addig a rovarok akár képkockát is képesek másodpercenként megkülönböztetni.
Halak[ szerkesztés ] A halak hólyagszeme, a fejlábúak szemével ellentétben, nem a hám betüremkedése, hanem az agy kitüremkedése. A halak rövidlátók, így látásuk nem tökéletes, de szemük szín- és képlátásra rövidlátási művelet neve. A kétéltűek látószerve igen fejlett, de csak a mozgást érzékelik.
A kígyók két szemhéja átlátszó és összenőtt, ezért nem pislognak. Egyes madarakban a hipotalamusz bizonyos idegsejtjei érzékelik a koponyatetőn átszűrődő gyenge fényt. Így érzékelik a kakasok is a hajnal közeledését.
