A vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei,


Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi Henriette 4. A módszer fogalmát először Johannes Amos Comenius használta a Johann Heinrich Pestalozzi már a gyermeki megismerésnek megfelelő oktatási eljárásokként határozta meg, a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei jól elkülönítve, speciális fogalomként értelmezte azt. A későbbi reformpedagógiai irányzatok is a gyermeki érdeklődés a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei és az aktiváló módszereket hangsúlyozták.

A korszerű pedagógia módszerek alkalmazását pedig a hatékonyság és a komplexitás határozza meg a tanulók aktivitására és a kompetenciáinak fejlesztésére irányul. Az oktatási módszer, az oktatási folyamat állandó, ismétlődő összetevője, ami különböző célok érdekében kerül alkalmazásra. A módszer kiválasztásának szempontjai A hatékony oktatási módszerek kiválasztásának szempontjait a következőkben tudjuk meghatározni [2] 3.

Táblázat Az oktatás módszereinek kiválasztását a fenti tényezőket alaposan végig gondolva kell megtenni, minden hiperlátás és asztigmatizmus mi ez alkalommal.

Szükséges megjegyezni, hogy egyetlen módszer sem nevezhető önmagában üdvözítőnek, ezt bizonyítja minden hatékonyságot vizsgáló kutatás.

4.1. A módszer fogalma

Ugyanakkor a tanulás szervezését nem irányíthatják a tanulók sem, azért mert ők kedvelnek egy bizonyos módszert, ezért csak ezt az egy módszert alkalmazzuk.

Figyelnünk kell arra is, hogy a korszerű módszerek ne csak az információközvetítést szolgálja, hanem a személyiség bizonyos jegyeit is fejlessze nevelési hatást is kifejtsen. A tanítás-tanulás a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei a differenciálást lehetővé tevő különböző módszerek alkalmazásával az egyéni aktivitást is segítsük elő minden tanuló a saját képességeihez mérten fejlődjön.

Ilyen jellegű tevékenység lehet az önálló tanulás és minden gyakorlati tevékenység. Beláthatjuk azt is, hogy egy módszer nem lehet öncélú, sok befolyásoló tényező együttes hatását megvizsgálva kell kiválasztanunk és alkalmaznunk az alkalmas módszert.

A módszerek kiválasztásánál hangsúlyos vezető szempont a differenciálás, a tanuló aktivitása és a figyelem fenntartására való törekvés. Továbbá törekedni kell arra, hogy ez ne csak a látszólagos cselekvésbe emelés felszínes formája legyen, hanem valósuljon meg a vezető cél a problémamegoldó, alkotó együtt gondolkodás ténye, mely a kompetenciák célirányos fejlődését segíti elő a tanulóban.

Az oktatás logikai iránya szerint: - induktív illetve - deduktív jellegű módszerek. A tanulási munka irányításának szempontjai szerint: - tanári dominanciájú, - közös tanár-diák munkája, - tanulói dominanciájú módszerek.

A módszerek A továbbiakban részletesen ismertetjük a módszereket, azok meghatározását, tartalmát, sajátosságait és eredményes alkalmazási lehetőségeiket, előnyeiket - hátrányaikat.

Az előadás Az ismeretközlés leghagyományosabb módja az előadás, a magyarázat és az elbeszélés. Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál.

Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit. Ezt a módszert már a görögök is alkalmazták, eredeti elnevezése lectare a szöveg hangos felolvasását jelenti. A hatékony előadás azonban, feltételezi az anyag alapos ismeretét, szabad elmondását.

Tanulási folyamat

Az előadás terjedelme 15—20 perctől 1, óráig terjedhet, főként a hallgatóság előzetes tapasztalatainak függvényében. A könyvnyomtatás megjelenése óta vitatják létjogosultságát, azt állítva, hogy az olvasás gazdaságosabb információszerzési mód.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei

Az előadás során a tanár aktív, a tanuló passzív befogadásra van ítélve. Bizonyos feltételek esetén az előadás gazdaságos ismeretátadási mód lehet, a tanuló aktív receptivitását és így képzeletének, gondolkodásának mozgósítását kiváltó eszköze.

Az előadás alkalmazása indokolt, ha: a cél információ közlése, a tananyag nem hozzáférhető más forrásból, az adott tanulócsoport számára sajátos struktúrában célszerű azt közölni, az érdeklődés felkeltésére szükség van, rövid ideig kell az információkat megjegyezni, egy tananyagrész bevezetésére használják, s majd más módszerek követik.

Az előadás szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés, kifejtés, összegzés. A bevezetés vagy expozíció keretében a pedagógus gondoskodik a megfelelő kapcsolatok kialakításáról a hallgatókkal, a figyelem felkeltéséről, közli a tanulókkal az előadás céljait, felidézi a szükséges ismereteket, felvázolja az előadás főbb pontjait, kérdésköreit, olyan rendező elveket közöl, amelyek lehetővé teszik az új anyag strukturálását, a korábbi ismeretekhez való illesztését.

4.2. A módszer kiválasztásának szempontjai

A kifejtés a tulajdonképpeni tényanyag közlése, bemutatása. A kifejtéssel szemben kívánalom, hogy fedje le a megtanulandó tananyagot illetve jelezze, hogy a kihagyott részek milyen forrásból szerezhetők megáttekinthető struktúrája, logikai szerkezete legyen, a struktúrát érzékelhetővé kell tennie a tanulók számára, fenn kell tartania a tanulók figyelmét, az anyag világos kifejtésére kell törekednie. A kifejtés strukturálásának különböző módjai ismeretesek.

Hierarchikus felépítés esetén a fogalmat alárendelt fogalmakra, majd ezeket további részegységekre bontjuk. Például az előadás, mint módszer tárgyalásakor célszerű az alábbi szerkezetben feldolgozni az anyagot.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei

A hierarchikus kifejtés igényli, hogy a tanulókat tájékoztassuk arról, hogy a szerkezet mely pontján vagyunk, amikor újabb részkérdés tárgyalásához kezdünk. Szekvenciális elrendezés esetén valamilyen szempont időrend, ok-okozati összefüggés, a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei egymásra áfonya látás megszáradt alapján lépésenként követik egymást az előadás részei.

Célszerű lehet különböző jelenségek több szempontú elemzése, összehasonlítása. Ilyen esetekben a szempontok ismétlődése jól strukturál, a táblázatba foglalás pedig még a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei növeli az anyag áttekinthetőségét.

A figyelem fenntartása az előadó egyik legnehezebb és legfontosabb feladata. Tartalmában bármilyen értékes anyagot állítunk is össze, akármilyen jól is strukturáljuk, ha a tanulók kikapcsolnak, nem tartanak velünk szellemi kirándulásunkon, előadásunk sikertelen marad.

A rajz, vizuális kultúra tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai

A figyelem fenntartásának lehetséges eszközei: a változatosság: a hangszín, a mozgás, a gesztusok, a nyelvi szerkezetek, a szókincs gazdagsága, az auditív és vizuális csatorna váltogatása és kombinálása, egyszerű, jól áttekinthető ábrák alkalmazása, a humorral átszőtt előadásmód az adott anyagrész megjegyzését és az előadóval, a tárggyal kapcsolatos pozitív attitűd kialakulását is segíti, az előadó élénksége, lelkesedése, elkötelezettsége, költői és valós kérdések beiktatása az előadás menetébe, jegyzetelés, kiosztott segédanyagok, amelyek segítik a figyelem fenntartását, de egyben veszélyt is jelenthet az előadás pontos követését tekintve, ezért figyelni kell a kiosztás idejére, befolyásolja-e az edzés a látást tartalmának funkciójára.

A figyelemmel kísért előadásmód hatékonyságát növeli a jegyzetelés, és még jobb eredményre vezet a kérdések beiktatása. A jegyzetelési technika azonban csak fokozatosan és csak tudatos tanári segítséggel alakul ki.

A kiosztott segédanyagok több funkciót tölthetnek be, egyszerre tartalmazhatják az előadás szerkezetét, vázát, főbb pontjait vagy olyan illusztrációkat, táblázatokat, idézeteket, amelyek az előadó által végrehajtott elemzés követését, a vele való együttgondolkodást támogatják.

Míg a világos előadásmódot a példák alkalmazása elősegíti, addig a bizonytalanságra utaló szavak ezekről a magyarázat kapcsán szintén szó lesz gátolják. A következtetés, összegzés az előadás harmadik szerkezeti eleme. Az összegzés során biztosítja az előadó, hogy az elhangzottak koherens egésszé álljanak össze, és beépüljenek a tanulók korábbi tudásába.

Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához

Ennek érdekében célszerű: a tanulóktól kérdezni, tőlük példát kérni, az elhangzottakat összefoglaltatni, a tanulók kérdéseire válaszolni, ha 3 myopia vagy hyperopia a lényeget, kiemelni a fontos tudáselemeket, kapcsolni az előadást az előzményekhez és a következő anyagrészekhez. Az előadás, amennyiben nem túlságosan gyakran és megfelelő célok érdekében alkalmazzák, hatékony oktatási módszer lehet.

Ehhez el kell kerülni a tipikus hibákat, mint például nem lehet jól hallani, az előadó motyog, vagy nem koherens a szöveg, nem a tanulók tudásának, színvonalának megfelelő túl sokat vagy túl keveset feltételeznehéz jegyzetelni, felolvassák a szöveget, túl gyors vagy túl lassú tempó, az előadó nem foglalja össze az egyes részeket, elkalandozik a fővonaltól, anélkül hogy jelezné, és nem jól osztja be az idejét.

A magyarázat A magyarázat olyan monologikus tanári módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától és főként a tanulók életkorától függően 5—10, illetve 20—25 perc között változik. A magyarázatok csoportosítására, fajtáinak elkülönítésére számos törekvéssel találkozhatunk.

A Brown és Armstrong által felvázolt tipológia kellően egyszerűnek és jól használhatónak tűnik.

A reprodukciós módszer: a technológia és a funkciók

Ők a magyarázat három fajtáját különböztetik meg: Értelmező, interpretatív magyarázat, amely fogalmak, terminusok értelmét teszi világossá, példákat nyújt rá, tipikus kérdőszava: Mi? Leíró magyarázat, amely egy folyamat, struktúra bemutatására szolgál, tipikus kérdőszava: Hogyan? Okfeltáró magyarázat, amely jelenségek okainak kiderítésére szolgál, tipikus kérdőszava: Miért?

A hatékony magyarázatot az jellemzi, hogy logikus, világos, érdekes, tömör, egyszerű és szenvedélyes, érzelmekkel kísért [5].

A magyarázat eredményességéhez az alábbi eljárások, fogások, pedagógiai készségek alkalmazása járul hozzá: - a célok megfogalmazása; - példák kiválasztása és bemutatása; - a magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak alkalmazása; - audiovizuális eszközök alkalmazása; - részösszefoglalások, ismétlések beiktatása; - a tanulók előzetes ismereteinek számbavétele; - szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata; - kérdések feltétele; - mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód; - vázlat készítése tábla, számítógép, interaktív táblát használva, vagy diktálva.

Az elbeszélés Az elbeszélés leírás olyan monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. Az előadástól a rövidebb terjedelem, a magyarázattól pedig az információátadás célja, jellege különbözteti meg.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei

Míg a magyarázat ok-okozati összefüggések bemutatását, megértését, a gondolkodás fejlesztését kívánja elérni, addig az elbeszélés, leírás konkrét információk átadására szolgál, s főként a tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja. Az elbeszélés minden korosztályban alkalmazható.

  1. Egyértelmű példát követve az utasítások és előírások segítik az anyag jobb beolvasztását és megszilárdítani a megszerzett tudást.
  2. Videofilmek 13 Bár a válaszolók több mint felének 51!
  3. A testnevelés- és sportoktatás stratégiai jellemzői A testnevelésben és sportban zajló oktató-nevelő munkában — tekintet nélkül arra, hogy adott esetben hangsúllyal oktatási feladatot vagy a nevelés valamely feladatát oldjuk-e meg — nagy általánosságban a pedagógiai tevékenység ismert és elfogadott stratégiáit, módszereit, eljárásait alkalmazzuk.
  4. A rajz, vizuális kultúra tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai | Pedagógiai Folyóiratok
  5. Összefoglalás 1.
  6. Элли умолкла. Охранник пожал плечами.

E módszerrel elsősorban az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közöljük, így a leírás eléggé konkrét: a benne foglalt információkat minden olyan személy könnyen felfoghatja, akinek a közölt tulajdonságokkal, sajátosságokkal például forma, szín, tömeg kapcsolatos képzetei vannak.

Abban az esetben, ha a tanulóknak már kialakult képzetei, fantáziája van, és azok nem szolgáltatnak kellő alapot az információk befogadására, a tanár szemléletes beszédén kívül célszerű a szemléltetés más módjait is beiktatni az elbeszélés menetébe. Valóságos tárgyak, filmrészletek, fényképfelvételek, hangfelvételek hozzájárulhatnak az elbeszélés élményszerűségéhez, világosságához és érthetőségéhez interaktív tábla használatával erősíti a tanár az adott jelenség élményszerűségét.

Az elbeszélés érzelemgazdag közlési módszer, aminek következtében a tanulók képzeletük mozgósítása révén átélik az eseményeket, jelenségeket, folyamatokat, azoknak mintegy részeseivé válnak.

4. Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet

Táblázat: A tanár szóbeli közléseinek előnyei és hátrányai - összefoglaló táblázat 4. A tanulói kiselőadás A tanulói kiselőadás olyan monologikus rövid szóbeli közlési módszernek tekinthető, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. Alkalmazására csak bizonyos tantárgyakban és csak a felsőbb osztályokban kerülhet sor, ekkor is a tanár alapos előkészítő munkáját feltételezi.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei

A kiselőadás támaszkodhat a tanulók egy-egy olvasmányélményére, valóságos tapasztalatára, de igényelhet alapos könyvtári vagy internetes kutatómunkát is.

Haszna a kiselőadást tartó tanuló számára többrétegű.

A funkciókról

A kutató tevékenység a leginkább élményszerű ismeretszerzési forma, módja nyílik a könyvtári munka és az internetes keresés technikájának elsajátítására, az előadás megtervezésére, megírására, elkészítésére, elmondására és ezen keresztül szóbeli kifejezőkészségének és prezentációs készségének fejlesztésére. Időtartama általában 10—15 perc. Csak akkor jár minden tanuló számára haszonnal, ha a tanár felügyeli és kellő segítséget ad az előadás elkészítéséhez a tanulónak.

A megbeszélés A megbeszélés beszélgetés dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. A megbeszélés a leggyakrabban alkalmazott, legkedveltebb, minden korosztályban alkalmazható módszer. Népszerűségét a tanárok és a tanulók körében annak köszönheti, hogy a tanár és a tanulók között állandóan fennálló kontaktus révén a pedagógus rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól, így az ő igényeik szerint lehet haladni, akik új szempontokat vihetnek a feldolgozás menetébe; a tanulók tevékenyek, maguk jönnek rá a megoldásra; a módszer gyakori sikerélményt nyújt, érdekes, jelentős a motiváló hatása.

A tanári irányítás mértékétől függően a magyarázatot tanulói kérdésekkel színező megoldástól a nagyfokú tanulói szellemi erőfeszítést, tényleges önálló gondolkodási tevékenységet kívánó változatokig terjed a skála.

A kérdve kifejtés túl gyakori alkalmazása nem célszerű. Fenntartja a tanuló figyelmét, de a gondolkodást túlságosan apró lépésekre bontja, esetenként sugalmazó kérdéseket is alkalmaz. A megbeszélés módszerének három lényeges alkotóeleme, eljárása van: a strukturálás, a kérdezés és a visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése. Strukturálás A megbeszélés témájának megfelelő strukturálása, menetének irányítása a magyarázat eredményességének lényeges előfeltétele.