A rossz látófejtől

Történelem és fejlődés Korai munka A Norden látványt Carl Nordenegy svájci végzettségű holland mérnök tervezte, aki -ben emigrált az Egyesült Államokba. A haditengerészetnél Norden katapultrendszeren dolgozott egy tervezett repülőbombánamelyet soha nem fejlesztettek ki teljesen, de ez a munka megismertette a haditengerészet különböző személyzeteit Norden giroszkóp -stabilizációs szakértelmével.

Ez lényegében egy nagy mechanikus számológép volt, amely közvetlenül a szélháromszöget ábrázolta három hosszú fémdarab segítségével, háromszög alakban. A átfogója a háromszög volt a sor a repülőgép szükséges lerepülésére, hogy megkapjuk a cél fölé jelenlétében szél, amely előtt CSBS volt megoldhatatlan probléma. Szinte minden légierő elfogadta a CSBS bizonyos változatait a háborúk közti szokásos bombabetétként, beleértve az amerikai haditengerészetet és az amerikai hadsereget is, akik Georges Estoppey, a D-sorozat által tervezett verziót használták.

Még a kis kiegyenlítési hibák is drámai hibákat okozhatnak a bombázásban, ezért a haditengerészet számos fejlesztésbe kezdett, hogy giroszkópos stabilizátort adjon hozzá a különböző bomba -látványtervekhez. Ez az Estoppey, az Inglis a Sperry -vel dolgozó és a Seversky megrendeléseit eredményezte.

5 FÁJDALMAS RÖNTGENKÉP ✔ amikre rossz ránézni [ TOP 5 ] MAGYAR

Nordent felkérték, hogy biztosítson egy külső stabilizátort a haditengerészet meglévő Mark III terveihez. Prototípus a Steven F. Udvar-Hazy Centerben látható. Ha megforgatta a csapágyat az alapnál, a kívánt irányváltás jelezte a pilótát.

Bár a CSBS és hasonló tervek lehetővé tették a szélsebesség korrekciójához szükséges megfelelő repülési szög kiszámítását, ezt úgy tették, hogy lefelé néztek a repülőgépből, így a megfelelő szög nem volt könnyen látható a pilóta számára. A korai bombázóknál a bombacélzót általában a pilóta elé helyezték, és kézjelek segítségével jelezhette a korrekciókat, de ahogy a repülőgépek egyre nagyobbak lettek, általánossá vált, hogy a pilóta és a bombázó elválik egymástól.

Ez vezetett a kísérleti irányjelző bevezetéséhez, vagy PDI. Ezek egy pár elektromos mutatóból álltak, amelyek a rossz látófejtől, 3,5 hüvelyk 89 mm átmérőjű műszerfal -tartóba voltak szerelve.

A bombázó kapcsolókkal mozgatta a mutatót az egységen, hogy jelezze a cél irányát, amely megismétlődött az egységen a pilóta előtt, hogy manőverezhesse a repülőgépet, hogy kövesse a példáját. Az ötlete az volt, hogy távolítsa el a mutató mozgatásához használt kézi elektromos kapcsolókat, és magát a teljes bombázót használja indikátorként. Azt javasolta, hogy egy gyenge teljesítményű látóteleszkópot rögzítsenek egy giroszkóp-platformhoz, amely a távcsövet ugyanazon azimut felé mutatnákorrigálva a repülőgép mozgását.

A bombázó egyszerűen balra vagy jobbra forgatta a távcsövet, hogy kövesse a célt. Ez a mozgás okozna a gyros a precessziós mozgástés a rossz látófejtől a jel arra kényszerítené a PDI automatikusan. A pilóta ugyanúgy követné a PDI -t, mint korábban.

Ez azon a megfigyelésen alapult, hogy a bombázás során egy bizonyos távolság megtételéhez szükséges idő viszonylag állandó marad a talaj felett, mivel a szél várhatóan nem változik meg drámaian rövid időn belül. Ha pontosan meg tudna jelölni egy távolságot a talajon, vagy a gyakorlatban, egy szöget az égen, akkor az időtartam időzítése ezen a távolságon keresztül megadja az összes információt, amely szükséges a csepp időzítéséhez. Ezt az időt visszaszámláló stopperbe állították beés a bombázó várta, hogy a célpont beálljon egy célkereszttel a távcsőben.

Amikor a célpont áthaladt a célkereszten, elindították az időzítőt, majd a bombázó elforgatta a távcsövet függőleges tengelye körül, hogy nyomon kövesse a célpontot, amikor közelednek hozzá. Ez a mozgás egy második célkereszthez kapcsolódott egy hajtóműrendszeren keresztül, amely miatt a második kétszer gyorsabban mozog, mint az első.

A bombázó addig mozgatta a távcsövet, amíg az időzítő el nem fogyott.

A második célkereszt most a megfelelő célzási szögben vagy tartományszögben volt; a bombázó várta, hogy a célpont áthaladjon a második célkereszten, hogy időzítse a cseppet. Ezenkívül a bombázók általánosan panaszkodtak, hogy a készüléket túl nehéz használni. Gyakran dolgozott 16 órás napokat, és keveset gondolt senkire, aki nem. Ajánlották Theodore Barth volt hadsereg ezredest, egy mérnököt, aki az első világháború idején volt felelős a gázálarcok gyártásáért.

A párosítás kiváló volt, mivel Barth olyan tulajdonságokkal rendelkezett, mint Norden: a báj, a diplomácia és az üzletvezető. Kettejük közeli barátok lettek. Az első ideiglenes bombázószázadamely Keystone LB-5 bombázókkal volt felszerelve, öt napon keresztül megtámadta a hidat, napi 20 küldetést teljesített tökéletes időben, és megtámadott — m magasságban.

E hatalmas erőfeszítés után a híd középső szakasza végül az utolsó napon esett. Az erőfeszítések összességében azonban minden gyakorlati értelemben kudarcot vallottak. Jelentést kapott a teszt eredményeiről, és A Gilmore a Seversky C-1 továbbfejlesztett változatának huszonöt példájára, a Cra és az Inglis L-1 néven ismert új dizájn hat prototípusára készített szerződést.

Az L-1 soha nem érlelődött, és Inglis később segített Severskynek a továbbfejlesztett C-4 megtervezésében. Tesztelésük tükrözte a haditengerészet tapasztalatait; azt találták, hogy a giroszkóp stabilizálása működött, és a látvány pontos volt, de "túl bonyolult" is a használata.

A XI a végső tervhez ért, a haditengerészet tudomást szerzett a hadsereg szinkron bombariadó kifejlesztésére tett erőfeszítéseiről, és felkérte A rossz látófejtől, hogy tervezzen egyet nekik. Norden kezdetben nem volt meggyőződve arról, hogy ez működőképes, de a haditengerészet kitartott, és Frederick Entwistle hadnagy, a haditengerészet bombázásfejlesztési főnöke forradalmian újnak ítélte.

A tesztelés során bebizonyosodott, hogy kiküszöböli a korábbi Mk. XI design. A prototípus méter láb magasságból 11 méteres 35 láb CEP -t szállított, miközben még a legújabb gyártású Mk.

A XI -k 17 méter 55 láb voltak. Miután megtalálta a célpontot a megfigyelőrendszerben, a bombázó egyszerűen finombeállításokat hajtott végre két vezérlőkerék segítségével a bomba futása során. Nem volt szükség külső számításokra, lekérdezési táblázatokra vagy előfutási mérésekre-mindent automatikusan hajtott végre egy belső kerék-tárcsa számológép. A számológépnek rövid időbe telt, míg a megoldásra rábízta magát, a beállítások hat másodpercig tartottak, szemben az Mk -hez szükséges 50 -tel.

Norden bombázó - mokkaszarvas.hu

XI a talajsebesség mérésére. Különösen a a rossz látófejtől platformot kellett kiegyenlíteni használat előtt több vízmérték segítségévelmajd ellenőrizni és ismételten alaphelyzetbe állítani a pontosságot.

• A kiábrándító fejfájások gyorsabb azonosítása és kiküszöbölése érdekében jobb, ha azonnal orvoshoz kell fordulni, mivel különféle esetekben különféle gyógyszereket antibakteriáliseljárásokat fizioterápiássőt, esetleg sinus-lyukasztást is lehet előírni és fel lehet írni.

Ami még rosszabb, a giroszkóp mozgása korlátozott volt, és ha a gép elég messzire ütközik, a giroszkóp eléri a határát, és újra kell állítani a semmiből-ez megtörténhet még az erős turbulencia miatt is. Ha a giroszkóp ki van kapcsolva, akkor a kiegyenlítési eljárás akár nyolc percig is eltarthat. További kisebb problémák az egyenáram voltakelektromos motorok, amelyek hajtották a giroszkópokat, amelyek keféi gyorsan elhasználódtak, és széndioxid-port hagytak a készülék belsejében, valamint a vezérlőgombok elhelyezése, ami azt jelentette, hogy a bombázó csak oldalról oldalra vagy felfelé és lefelé irányozhatott egyszerre, nem mindkettő.

De mindezen problémák ellenére a Mark XV annyira felülmúlta bármely más konstrukciót, hogy a haditengerészet elrendelte a gyártást. Norden Company -ben alakult, és a látnivalókat külön forrásszerződés alapján szállította.

• Лейтенант следил за его взглядом. на его седые волосы и бороду, вспоминала те времена, когда они были черными.

Valójában a társaság a haditengerészet tulajdonában volt. A dedikált forrásszerződés miatt azonban a hadseregnek meg kellett vásárolnia a látnivalókat a haditengerészettől. Ez nem csak a szolgálatok közötti rivalizálás miatt volt bosszantó, de az Air Corps nagyobb sebességű bombázói több változtatást követeltek a kialakításban, nevezetesen azt a képességet, hogy tovább lehessen irányítani a látóteleszkópot, hogy a rossz látófejtől idő álljon a bombázó rendelkezésére.

A haditengerészetet nem érdekelték ezek a változások, és nem ígéri, hogy beépítik őket a gyártósorokba. Ami még rosszabb, Norden gyárainak komoly problémái voltak a haditengerészet iránti kereslet kielégítésével, és januárjában a haditengerészet felfüggesztett minden szállítást a hadseregnek.

A gyakorlatban azt találták, hogy a pilóták nagyon nehezen tudták a repülőgépet olyan stabilnak tartani, hogy megfeleljen a bombázás pontosságának.

Az SBAE -hez viszonyítva elforgatva a bombázót, az SBAE figyelembe veheti a szélt és a turbulenciát, és kiszámíthatja a megfelelő irányváltoztatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a repülőgépet bombaburkolatra vigyék, sokkal pontosabban, mint egy emberi pilóta. A bombázógépen szükséges kisebb módosítások azt eredményezték, amit a hadsereg M-4 modellnek nevezett. Korábbi modelljeik mind megbízhatatlannak bizonyultak, de ebben az időszakban továbbra is dolgoztak a tervekkel, és számos problémával foglalkoztak.

1. Makula ödéma
2. Но, конечно, все эти чудеса имели простое объяснение - если они вообще не выдумка. Парень расплылся в широкой улыбке.
3. - Безусловно, ваша история изменилась после прилета Рамы, - проговорил. Тот колебался всего какое-то мгновение.
4. Látótér vizsgálat
5. - Так что же ты задумал, дорогой. Сьюзан просунула в щель ногу в туфле «Феррагамо» и усилила нажим.
6. Потом, озадаченная, - и в кафетерии, и в общих комнатах, - на редкость мало думают и говорят о том, что здесь творится _на самом деле_.
7. Szemvizsgálat csernyihiv

A háromfázisú váltóáramú tápegység és az induktív hangszedő használata megszüntette a szénkeféket, és tovább egyszerűsítette a kialakítást. Carl Frische kifejlesztett egy új rendszert a platform automatikus szintbe állításához, kiküszöbölve a Norden-en szükséges időigényes folyamatot.

Ketten együttműködtek egy új kialakításon, egy második giroszkópot adtak hozzá a fejlécváltozások kezeléséhez, és az eredményt Sperry Snek nevezték el. A vállalat egy teljesen elektronikus modell, az A-5 kidolgozásán is dolgozott, amely mindhárom irányban stabilizálódott.

Az látás jele évek elejére számos haditengerészeti repülőgépen használták kiváló értékelésre. Az S-1 és az A-5 kombinációja annyira lenyűgözte a hadsereget, hogy A britek kifejlesztettek egy hasonló bombázógépet, az úgynevezett Automatic Bomb Sight -t, de az -es harci tapasztalatok azt mutatták, hogy stabilizálni kell. Még akkor sem tartalmazta a Norden autopilot -összeköttetését, és így nehezen tudná összehangolni a Norden teljesítményét, csak sima levegőben.

A Norden megszerzése fontos cél lett. Edgar Ludlow-Hewitt légiforgalmi marsalla RAF bombázóparancsnokság parancsnoka követelte a légügyi minisztérium intézkedését. Írtak George Pirie -neka washingtoni brit légi attasének, azt javasolva, hogy forduljon az amerikai hadsereghez egy információcsere ajánlatával saját SABS -ükkel.

Pirie azt válaszolta, hogy ezt már megvizsgálta, és azt mondták neki, hogy a rossz látófejtől amerikai hadseregnek nincs engedélye az eszközre, mivel az az amerikai haditengerészet tulajdonában van. Az ügyön nem segített egy kisebb diplomáciai kérdés, amely júliusban lobbant fel, amikor egy francia légi megfigyelőt találtak a lezuhant Douglas Aircraft Company bombázó fedélzeténkényszerítve Roosevelt elnököthogy ne ígérjen további információcserét az idegen hatalmakkal.

A haditengerészet sárgarézje aggódott amiatt, hogy a Norden átadása a RAF -nak növeli annak esélyét, hogy német kézbe kerüljön, ami veszélybe sodorhatja az USA saját flottáját. Az ez irányú kezdeti szondákat is visszautasították. Amikor egy jelentés kimondta, hogy a Norden eredményei három -négyszer olyan jók, mint saját bombázásuk,a légügyi minisztérium úgy döntött, hogy édesíti az edényt, és azt javasolta, hogy adjanak tájékoztatástradar cserébe.

Miért fáj a fej a homlokán, és megnyomja a szemét? - Nyomás

Ezt is a rossz látófejtől. Megismételték, hogy a dizájnt csak akkor adják ki, ha a britek bizonyítani tudják, hogy az alapkoncepció köztudott, és ezért nem aggodalomra ad okot, ha német kézre kerül. A britek még akkor sem tudták meggyőzni őket, miután felajánlották, hogy példáikat különféle önpusztító eszközökkel szerelik fel. De amikor ezeket visszavezették az amerikai hadsereg légi hadtestének sajtóhadtestére, az amerikai haditengerészet apoptikus volt.

Ahelyett, hogy elfogadta volna, most közkinccsé vált, a Nordenről a rossz látófejtől vitákat azonnal leállították. Ez mind a brit légügyi minisztériumot, mind a Királyi Haditengerészetet egyre inkább amerikaiellenes hozzáállásra késztette, amikor fontolóra vették saját fejlesztéseik megosztását, nevezetesen az újabb ASDIC rendszereket.

Ez az erőfeszítés volt a kezdete annak az útnak, amely augusztusának végén vezetett a híres Tizard Misszióhoz. Végül, bár Tizard nem tudta meggyőzni az Egyesült Államokat a terv kiadásáról, tudott információt kérni a külső méretekről és a rögzítési rendszer részleteiről, hogy könnyen hozzáadható legyen a brit bombázókhoz, ha a jövőben megjelennek.

A háború előtt szakképzett kézművesek, többségük német vagy olasz bevándorló, kézzel készítették a részből álló gép szinte minden részét. A Pearl Harbor elleni támadás utáni első évben Norden bombát gyártott, amelyek háromnegyede az amerikai haditengerészethez került.

Barth felajánlotta, hogy egy teljesen új gyárat épít, csak az amerikai hadsereg ellátására, de az amerikai haditengerészet ezt elutasította. Ehelyett az amerikai hadsereg azt javasolta, hogy Norden alakítsa át látását Sperry Aösével való együttműködésre, amit Barth elutasított. Norden aktívan megpróbálta a bombariadót összeegyeztethetetlenné tenni az Atel, és csak ben oldották meg végül a zsákutcát azáltal, hogy autopilot-gyártást folytattak a Honeywell Regulatornakaki a Norden-re szerelt A rossz látófejtől funkcióit kombinálta a repülőgépre szerelt A-val.

A Norden, amely most kapcsolódik a repülőgép beépített autopilotjához, képes volt arra, hogy a rossz látófejtől bombázó egyedül irányítsa a repülőgép kisebb mozgásait a bombázás során.

Norden bombázó

Miután több mint millió dollárt fektetett be a Sperry bombázóüzemekbe, az USAAF arra a következtetésre jutott, hogy a Norden M-sorozat messze felülmúlja a pontosságot, a megbízhatóságot és a tervezést.

A Sperry-szerződéseket novemberében mondták fel. Amikor néhány hónappal később befejeződött a gyártás, Sperry bombázó-autopilóta kombinációt építettek fel, amelyek nagy részét összevont B Liberator bombázókba telepítették. Az amerikai hadsereg légierői további termelést követeltek, hogy kielégítsék igényeiket, és végül megszervezték, hogy a Victor Adding Machine cég megszerezze a gyártási engedélyt, majd a Remington Rand. A háború végéig Norden és alvállalkozói 72 M-9 bombát gyártottak csak az amerikai hadsereg légierejének, egyenként dollárba.

A stabilizátor és a látófej elválasztása nyilvánvaló. Háttér A háború előtti a rossz látófejtől tipikus bombázói a "vektoros bombázás" elvén dolgoztak, amelyet az I. A matematikai elvek megegyeznek a mai napig használt E6B számológéppel. Működés közben a bombázó először a szélsebesség mérését végezte a különböző módszerek egyikével, majd ezt a sebességet és irányt tárcsázta a bombázóba.