A kétéltűek látásának jellemzői


Otter Sakura morning greetings!

Az érzékeléstől a látásig - szemről szemre Természetbúvár A formák, a színek, a méretek végtelennek tűnő gazdagsága gyakran azt sugallja, hogy egymástól alaposan eltérő látószervvel figyelnek, tájékozódnak a rovarok, a halak, a kígyók, a madarak, az elefántok és az olyan ragadozók, mint a tigrisek, vagy az oroszlánok. A látszat azonban ezúttal is csal. A szem evolúciójával a származástan atyja, Darwin is foglal­kozott: "Amennyiben tudjuk, hogy a szem változott és a változásai öröklődtek, akkor nem kellene az elméletünk cáfolatának tartani azt a nehezen hihető tényt, hogy a tökéletes és összetett szem a természetes kiválasztódás által jött létre" - írja a Fajok eredete című könyvében.

Később az Állatok és növények változásai háziasításuk során külön foglalkozik a szem hibáinak és betegségeinek öröklődésével, a szemöldökszőrök örökletes meghosszabbodásával. Minthogy a különböző rendszertani kategóriákhoz tartozó állatfajok látószervei mind felépítésüket, mind működésüket tekintve a kétéltűek látásának jellemzői változatosságokat mutatnak, sokáig úgy gondolták, gyógyszerek az idősek látásának a kétéltűek látásának jellemzői a szemtípusok egymástól függetlenül alakultak ki.

A biológiai kutatások fejlődésének köszönhetően napjainkban megtalálták azt a gént, amelyik a puhatestűek, a rovarok és a gerincesek esetében is felelős a látószerv kialakulásáért.

A számos kísérlettel alátámasztott felfedezés megerősítette, hogy valamennyi állat szeme közös eredetű. A fejlettebb szervezetek látószerve pedig három fő típust testesít meg. Ezek: a mozaikszem, a pontszem és a hólyagszem.

A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek.

Kétéltű látás jellemzői

Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében. A legegyszerűbb esetben még csak világosságlátásról beszélhetünk. A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek a lencsék, a szemmozgató izmok stb.

Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak. A csalánozóknál az egyszerű fényérzékeny hámfoltok mellett már a hólyagszem egyszerű formái is megtalálhatók. Ezek lényegében a bőrréteg betűrődésével alakulnak ki, a a kétéltűek látásának jellemzői meg pigmentsejtek mellett pedig már az üvegtest és a lencse is megtalálható.

a kétéltűek látásának jellemzői

A szabadon élő laposférgek planáriák és a piócák látószerve a pigmentkehelyszem. A képlátás előnyösebb Az ízeltlábúaknál két szemtípust ismerünk. Az egyszerű szemek csak iránylátásra képesek, míg az összetett mozaikszemek már képlátásra is alkalmasak. Legfejlettebb a fejlábúak és a gerincesek hólyagszeme.

A gerinces állatok látószerve a szemgolyóból, a segédszervekből szemhéjakból, szempillákból, szemmozgató izmokból, könnymirigyekből és a hozzájuk kapcsolódó idegrendszeri apparátusból épül fel.

Az egyedfejlődés során az érzékszervek leginkább a külső csíralemezből ektodermából alakulnak ki, de a szemgolyó létrejöttében mindhárom külső, középső és belső csíralemeznek szerepe van. A fényingerek felfogására szolgáló szemgolyó koponyacsontokkal védett üregben helyezkedik el.

Ez védelmet nyújt a külső mechanikai hatások ellen. A szemgolyóban található érhártya teszi lehetővé a szerv vérellátását.

  • Környezetismeret 3.
  • Hogyan lehet visszaállítani a látását

Az ideghártyában elhelyezkedő jelfogók receptorok a csapok és a pálcikák. A pálcikák a fényt és a sötétséget különböztetik meg, míg a csapok színérzékenyek.

a kétéltűek látásának jellemzői

A cápák és a ráják szemében általában nincsenek csapok, így a színeket sem képesek érzékelni. Az állatok tájékozódásában nagy szerepe van annak, hogy szemeik hol helyezkednek el a fejükön. Azok a fajok, amelyeknek előrefelé néző szemeik vannak, pontosan érzékelik a különböző tárgyak távolságát, és jó a térlátásuk ilyenek a baglyok, a macskák és a majmok. Az oldalt elhelyezkedő szemek legtöbbször megnövelik ugyan a látóteret, de képalkotásuk pontatlanabb ez jellemző a növényevőkre.

A halak szemének szerkezete a vízi életmód következtében kismértékben eltér a szárazföldi gerincesek látószervétől. Csak a halak szemében található meg az ezüsthártya, amely - amolyan tükörként visszaveri a csapokra és a pálcikákra a beeső fényt. A halak szemei a fej két oldalán helyezkednek el, ezért nincs térlátásuk, viszont a közvetlen közelükben levő tárgyakat jól érzékelik. A pontyalkatúak csak a tőlük centiméterre levő tárgyakat látják élesen. Merev tekintetüket annak köszönhetik, hogy szemgolyójukat csak kis szögben tudják elfordítani.

a kétéltűek látásának jellemzői

A mélytengeri halaknak hosszúkás, úgynevezett teleszkópos szemük van, amely alkalmazkodott a gyenge megvilágításhoz. Szaruhártyájuk domború, lencséjük igen meggörbült, és a szembogaruk pupillájuk átmérője megnagyobbodott. Főszerepben a pupilla A kétéltűek érzékszervei közül a látószervük a legtökéletesebb.

Szemeik általában nagyok, és izmokkal a szemgödörbe visszahúzhatók.

a kétéltűek látásának jellemzői

Szemhéjaik közül az alsó nagyobb és átlátszó, így akár "csukott szemmel" is képesek látni. A békacsaládokat szemeik alapján is könnyen megkülönböztethetjük.

a kétéltűek látásának jellemzői

Az unkáknak szív alakú, az ásóbékáknak függőleges, míg az igazi békaféléknek kecskebékának, mocsári békának vízszintes pupillájuk van. Több kísérlet is bizonyítja, hogy a kétéltűek csak a mozgó tárgyakat, azaz a repülő rovarokat képesek érzékelni, így természetesen az étlapjukon is csak mozgásban levő, azaz friss példányok szerepelnek. A hüllőszemek néhány kivételtől eltekintve nagyok és jól fejlettek. A földfelszín alatti járatokban élő ásógyíkok szemét egy átláthatatlan bőrréteg fedi.

  • A kétéltűek általános jellemzése A kétéltűek a gerincesek evolúciós fejlődése során elsőként jelentek meg a szárazföldön.
  • Közeli látásromlás

Legérdekesebb szemük talán a kaméleonoknak van, hiszen szemgolyóikat kúp alakú védőburok takarja, és egymástól függetlenül is tudják forgatni. Így egyidejűleg előre és hátra is figyelhetnek. Szemükben egy különleges csapocskatípus is van, amellyel az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni. A legtöbb gyíknak megvan az alsó és a felső szemhéja, így pislogni is képesek.

Fényérzékelés

A gekkók és a Budai-hegységben is élő, fokozottan védett pannon gyík szeme hasonlít a kígyókéra. Szemhéjuk átlátszó burokká nőtt össze, így tekintetük merev, és pislogni sem képesek. A fán vagy bokrokon vadászó kígyók látása kifinomultabb, mint a talajon vagy a vízben élőké. Recehártyájukban retinájukban a pálcikák száma jóval több, mint a csapoké, így színeket nem tudnak megkülönböztetni.

Az éjszakai fajok érzékeny retináját egy függőleges, ellipszis alakú pupilla védi, amely napsütésben teljesen lezárható.

A látásélesség függése az életkortól Kétéltű szaporodóhely-komplexum az Érmelléken: egy kiöntés az Ér melletti gyepen. A vizes területek nemcsak a kétéltűeknek fontos, hanem a hüllőknek is, például a részben vízi életmódú mocsári teknősnek Emys orbicularis ; 2. Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. A kétéltűek látása a mozgás érzékelésére specializálódott. A legegyszerűbb esetben még csak világosságlátásról beszélhetünk.

A kaméleon egymástól függetlenül is képes mozgatni szemgolyóit, így egyszerre figyelhet elore és hátra is Sok faj nehezen tájékozódik a környezetében, és csak a mozgást képes érzékelni. A nílusi krokodil csak a kétéltűek látásának jellemzői foltokat lát maga körül, viszont a Mississippi-alligátor éjszakai vadászatait éppen a különösen fényérzékeny szemek segítik.

Kétéltű látás jellemzői

A hüllők mozgásérzékelése hasonlít a kétéltűekéhez. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a kígyóval találkozó kisemlős megmerevedik, ha észreveszi a rá vadászó csúszómászót.

A zsákmányt szimatoló kígyó, amikor felemeli és mozgatja a fejét, lényegében a szem ideghártyáján mozgatja környezete képét, így könnyebben észreveheti áldozatát. A madarak szemében egy sajátos szerv, a fésű pecten fejlődött ki, amely erősen pigmentált és erezett, és az érhártyából nyúlik az üvegtestbe. A feltételezések szerint a fésűnek a mozgáslátásban van szerepe.

Így látják a világot az állatok

Vannak, akik szerint a vándormadarak tájékozódását is segíti. Az életmódot is jelzik A madarak legendás éleslátásának szervezettani háttere az érzéksejtek nagy számának, a pontos idegrendszeri "feldolgozásnak" és a segédszervek tökéletességének, elhelyezkedésének köszönhető.

a kétéltűek látásának jellemzői

Az éleslátás helyén, a sárgafoltban négyzetmilliméterenként 1,3 mil­lió érzéksejtje van a vándorsólyomnak, míg a lónak csupán tizenkétezer-ötszáz. Ennek köszönhetően a sólyom egy fecskét körülbelül másfél kilométeres távolságból, míg a szitakötőt méterről képes felismerni.

Ez olyan, mintha 30 méter távolságból el tudnánk olvasni lapunk cikkeit. A növényevőknek, így a lovaknak, ez a kis érzéksejtszám is elegendő, hiszen a fűszálak közel vannak lehajtott fejükhöz. Az elefánt pedig olyan gyengén lát, hogy sötétben gyakran nem képes különbséget tenni kicsinye és egy arra kószáló hiéna között.