A filozófiai világkép származik. FILOZÓFIAI ÉS FILOZÓFIATÖRTÉNETI ÍRÁSOK
Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör. Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele.
Tartalomjegyzék
Ennek megfelelően a metafizikán a lét végső okairól, annak lényegéről szóló tanítást értették. Ebben a korban a metafizika lényeges alkotórésze volt a világnézetnek. A lét fogalmáról szóló tanítást Arisztotelész vezette be először, ezt vették át a középkor katolikus filozófusai akik az ontológiát a hitigazságok filozófiai bizonyításához használták, ez a tendencia Aquinói Szent Tamás filozófiai-teológiai rendszerében érvényesült a legkiteljesedettebb formában.
Az ontológia szót valószínűleg Rudolph Goclenius használta először a Lexicon Philosophicum című művében, ban.
FILOZÓFIAI ÉS FILOZÓFIATÖRTÉNETI ÍRÁSOK | A múlt magyar tudósai | Kézikönyvtár
Az újkorban kb. Az így értelmezett ontológia legpregnánsabb példája Christian Wolff filozófiája. Az ontológiát Kant igyekezett kiküszöbölni először, amikor azt állította, hogy a lét, a szubsztancialitás és az okság kategóriái nem létfogalmak, hanem a priori gondolkodási formák. Ennek ellenére Kantot követő filozófusok például Nicolai Hartmann újra kiépítették az ontológiát, és a jelenkori filozófiában egyrészt a fenomenológia és a metafizika között helyezkedik el, másrészt a tapasztalati tudományok és elméleteik között.
A marxista filozófiában Lukács György tett kísérletet az ontológia kidolgozására A társadalmi lét ontológiája Politikafilozófia — A politikai filozófia az államrapolitikárajogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja. Azokra a kérdésekre keres választ, amelyeket a modernizációs változások, illetve ezek gazdaságra és politikai életre való kihatásai jelentenek.
A keleti vallások filozófiája és világképe · Héjjas István · Könyv · Moly
Középpontjában az emberi civilizáció által teremtett, eltérő fejlettségű és berendezkedésű társadalmak rendszere áll. A politikafilozófia hatáskörébe tartozik a demokráciaelmélet, a jogfilozófia, a politikai moralitás, a politikai etika, a társadalomelmélet és a politikai gazdaságtan.
A politikafilozófus olyan témákkal foglalkozik, mint a büntetés, a képviselet, a feminizmusa magántulajdon, az alkotmánybírósági jogkör, a gazdasági egyenlőtlenség, a polgári engedetlenség, a racionális választás, vagy akár az abortusz problémája. Esztétika — gör. A mai esztétikai problémákkal régebben az úgynevezett ízléselmélet foglalkozott. Az esztétika a szép meghatározásával foglalkozik, annak természetével és a művészetekben való megjelenés formájával.
Navigációs menü
Irányultsága szerint az esztétika lehet tisztán funkcionális, leíró, vagy normatív megközelítésű. A művészetelmélet mellett tárgyalja az esztétikai ítéletek kérdéseit és az esztétikai érzés, átérzés formáit is. A legújabb kori esztétikát információelmélet és nyelvanalízis is jellemzi.
Miben különbözik más tudományoktól?
Alapkérdése: mi a szép? Ugyanakkor számos filozófus tagadja az esztétikai teória lehetőségét. Véleményük szerint igazolatlan az esztétáknak az előfeltevése, hogy különböző művészetek és természeti szép nyújtotta élményekben van valamiféle közös vonás, hogy fellelhető az esztétikai ítéletnek bármilyen általános kritériuma, melyeket mindezen a területeken alkalmazni lehetne.
Ezen gondolkodók szerint az esztétika, a többi filozófiai vizsgálódás ágak mellett, csak amolyan megtűrt mostohatestvér kor hiperópia videó. Theodor W. Adorno Ismeretelmélet — Az ismeretelmélet, más néven episztemológia a megismerés feltételeit, határait meghatározó tanítás.
A megismerés módszereit próbálja meghatározni, a tudományok alapjaival foglalkozik. Olyan kérdések területe, amelyet azok az egymással lazán összefonódó problémák alkotnak, amelyek a tudás, az észlelés, a bizonyosságérzés, a találgatás, a tévedés, az emlékezés, a bizonyítás a következtetés, az alátámasztás, a megerősítés, az elképzelés, stb.
Az a filozófiai világkép származik problémák egy része átfed a tudományfilozófiával, például a tudomány demarkációjával, azaz például, hogy az asztronómiát tudománynak tekintjük, de az asztrológiát nem. Jellegzetes probléma ebből a fajtából az a kérdés, hogy miért lehet a matematika elméleti tételeit minden kétséget kizáróan bizonyítani, miközben a nem absztrakt tudományokban csak igazolásra törekedhetünk.
Más ismeretelméleti problémák nem a tudomány fogalma körül forognak, hanem személyes vizsgálódásainkkal, következtetéseikkel, emlékezéseinkkel, érzékelésünkkel, stb. Logika — gör. Eltérően az episztemológiától, melynek tárgya a gondolatnak a valósággal való a filozófiai világkép származik, a logika a gondolkodás formai helyessége feltételeinek a tudománya. Először a sztoikusoknál találkozunk a kifejezéssel, Platón dialektikáját és Arisztotelész analitikáját nevezték így.
A logikát manapság négy tipikus alapformára vezetik vissza: 1.
Account Options
Kant transzcendentális logikája, amely az értelmi és észmegismerések tapasztalatot megelőző formáit állapítja meg, rendezi és vizsgálja ezek eredetét, terjedelmét és érvényességi körét.
Ezt a logikát az ismerettan néven is szokás emlegetni; 3.
Hegel dialektikus logikája, amely a világot a szellem által létrehozott kiformált egészként fogja fel, olyan organizmusként, amely az emberben érte el fejlődésének csúcspontját és az ember szellemében tudatosítja önnön lényegét, s ennélfogva a gondolkodás struktúrája egybeesik a lét struktúrájával.
Ez a logika lényege szerint, ontológia; 4. Matematikai logika, mely Leibniz characteristica universalitásával kezdődik és abban a törekvésben folytatódik, hogy a szokványos logikát a matematikai jelek mintájára fejezze ki. Etika — gör. Az antik görög filozófiában azzal foglalkozott, miként kell cselekedni. Az etikai rendszereket, tartalmuk és alapjuk szerint feloszthatjuk: 1. Erényetika egy elvben ad általános döntési szabályt, illetve számos tartalmilag meghatározott törvényt fejt ki, vagy erkölcsi értékeket állapít meg; 3.
Abszolút és relatív etika törvényei és értékei általánosan kötelezők, illetve függővé tehetőek egyéni, vagy faji sajátosságoktól ; 4. Kötelességetika erkölcsileg értékes, csak az erkölcsi törvényekből eredő cselekedet, erkölcsi hajlamból eredendő cselekedet.
Lásd KantSchelling ; 5. Következményetika az etikai törvények helyességét a követésök esetén fellépő következményekkel mérjük.
Nyelvfilozófia — a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület. Feladata a megismerés és a tudományok nyelvi szempontból történő megalapozása. Problémái már az ókor óta jelen vannak a filozófiai írásokban.
Külön tudománnyá azonban csak a A mai értelemben vett nyelvfilozófia kezdetét Gottlob Fregének a munkásságához kötik. Frege-vel levelező viszonyba álló cambridge-i analitikus filozófusok, majd a Bécsi Kör tagjai, az oxfordi "mindennapi nyelv" filozófiai iskolája, végül az es éveket nagyjából két évtizeden át központi szerepet játszó angolszász nyelvfilozófia teremtették meg a nyelvészeti szemantika-megújulásnak és a pragmatika kialakulásának a feltételeit.
Az analitikus filozófusok RussellWittgenstein és más filozófusok hatására a filozófiai problémák lehetséges megoldását nyelv logikai elemzésében látták és ezért a nyelvfilozófiát minden más filozófia alapjának tekintették.
Jogfilozófia — angolul: Jurisprudence A jogfilozófia a jog megalapozásának a kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel arra, hogy vajon létezik-e olyan fölérendelt norma, amelyből a tételes jog levezethető például természetjog.
dr. Tuba Iván – A kersztény hit megalapozása és védelme
A jogfilozófiai kutatások olyan általános kérdésekre irányulnak, amelyek megválaszolásához nem elégséges az egységes jogrendszerek ismerete. Általános jogfilozófiai kérdések például: Mi a jog?
Mi a különbség a metafizika és a filozófia között? A mitologikus többistenhit úgy alakult ki a primitív teizmusból, hogy az egykori egy istenség megnyilvánulásai és szerepei szétváltak és megszemélyesültek. Ezek az istenek erősen emberszabásúak, korlátozott hatalom és tevékenység jellemziőket, gyakran hierarchikus rangsort alkotnak. A mítosz nemcsak babonás természetmagyarázat, nemcsak olcsó fantáziálás. Az emberi szellem meg akarja a filozófiai világkép származik az egész valóságot, de erre a racionális gondolkodás nem képes.
Érvényesíthető-e a jog erőszak alkalmazása nélkül? Jognak tekinthető-e a nemzetközi jog? Miben különbözik a jog az erkölcstől és az igazságszolgáltatástól, illetve valamennyiben kapcsolódik-e hozzájuk? A jogfilozófia megkülönböztető az általános jogtudománytól. A jogfilozófiai vizsgálódásoknak négy fajtáját különböztetjük meg: 1.
Világkép – Wikipédia
Analitikus vizsgálódások A jog és alapvető jogi fogalmak értelmezése ; 2. Kritikai és értékelő vizsgálódások A skolasztikusok és elsősorban Aquinói Szent Tamás által kidolgozott természetjog, amely egyrészt az arisztotelészi metafizikából, másrészt a keresztény teológiából ered 3.
Szociológiai vizsgálódások Ebbe a csoportba azon általános jogelméletek tartoznak, amely a jog és a gazdasági illetve társadalmi erők kölcsönhatását vizsgálja 4. Friedrich Carl von Savigny ben megjelent Korunk törvényalkotói és jogbölcseleti hivatása című művét, valamint Sir Henry Meine két munkáját — Jog az ókorba és Az intézmények történetének kezdetei — történeti jogfilozófiaként szokás nevezni, de nincs a jogi vizsgálódásnak egy és csakis egy változata.
Vallásfilozófia — A kifejezés Religionsphilosophie - vallásfilozófia a klasszikus német filozófiamindenekelőtt Hegel nyomán terjedt el, de maga a vallásfilozófiai tevékenység eredete az antik filozófiáig nyúlik vissza.
A vallásfilozófia vizsgálati köréhez számos terület hozzátartozik. Része a vallás mibenlétének, definíciójának meghatározása, a vallási nyelvhasználati formák és a vallási szimbólumrendszerek analízise,valamint a vallási élmény, tapasztalat természetének és igazságtartalmának feltárása. A metafizikával határos területe az ún. A vallásfilozófusok kutatják a vallási teológiák és a filozófia kapcsolatát, határkérdéseit is.
Szintén idetartoznak a vallás és a racionalitás, a vallás és az erkölcsiség viszonyának témakörei, továbbá a valláskritika. Ezen túl foglalkozik vallástörténelemmel, a filozófiai világkép származik és vallásszociológiával is, és igyekszik ezen tudományágak között közvetíteni, eredményeiket felhasználva szintézist létrehozni.
Világkép – Wikipédia
Tudományfilozófia — A megismerés előfeltevéseivel és alapjaival foglalkozik a szaktudományokban. Ezeknek a módszereit, alaptételeit, fogalmait és céljait világítja meg és kritikai vizsgálatnak veti alá.
A tudományfilozófia kérdései a következőképp csoportosíthatók: 1. Általában a tudományra vonatkozó kérdések ismeretelmélet, metafizika, etika ; 2. Tudománycsoportokra és azok közötti viszonyokra vonatkozó kérdések tudománycsoportok ; 3. Egyes tudományok fogalmi problémái. Tudat filozófiája — angolul: Philosophy of mind Olyan problémákat foglal magában, amelyek az angol nyelvű filozófusok a filozófiai világkép származik egyetlen problématerületet alkotnak.
A lényegi feltevés végletes tömörséggel úgy jellemezhető, mint az a meggyőződés, hogy létezik egy pár egymástól eltérő dolog, amelyek valamiképp mégis összetartoznak, és érdemes őket egyazon osztály tagjaiként kezelni. Az első gondolkodó aki javasolta, hogy ezeket a jelenségeket együtt kéne tárgyalni Descartes volt.
Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia. Az emberek a folyammenti civilizációk időszakában főként szimbólumokbanvagyis képekben gondolkodtak, ezt tulajdonképpen a fogalmi gondolkodás elődjének is tekinthetjük. Ennek legfőbb bizonyítéka [ forrás? Ez a korszak a platóni filozófia megjelenéséig tart, de fontos megjegyezni, hogy ez az egyes népeknél más-más időpontban jelent meg.
Descartes ugyanakkor ezekben a kérdésekben dualista volt, míg ma a fizikalista irányzat kicsit túlsúlyban van az analitikus filozófián belül. A fizikalista irányzat szerint a tudat jelenségei az aggyal magyarázhatóak redukció vagy ráépülés szerint.
